• Új WDDM driver, amely 80%-kel is megdobja a video teljesítményt a VM-ekben
• 8 vCPU egy VM-ben!
• 2TB max hdd méret
• Autologon: beállítható a Windows VM opciói között, hogy boot után automatikusan történjen egy login is
• OpenGL 2.1 támogatás Win7 esetén is
• DirectLaunch: a host-ra kihelyezhetünk parancsikonokat, amelyek a VM-beli programra mutatnak. Dupla klikk után a kérdéses VM elindul-felébred és UNITY-n keresztül kiadja az ablakot a host képernyõjére (szenzációs)

Workstation 7.1 beta

Hozzávalók: VMware Workstation 6.5.1 + Unity view szolgáltatás + találékonyság

Ahogy itt http://www.vmware.com/products/ws/new.html is írják a features listában a gazdagabb felhasználói élmény érdekében kattintgassuk a gazdagépen a virtuális gép részeit (alkalmazásait): „Access applications within virtual machines as if they were part of the host operating system desktop with “Unity” view”. Gyorsan lekaptam egy VMware Workstation 6.5.1-et, a Windows-os telepítő egy híján 500MB (VMware-workstation-6.5.1-126130.exe) és az év végéig nyomkodhatom free of charge

Mivel már nem bétáról van szó nincs többé a faliújságon a sorozatszám, mint leendő vevő a saját regisztrációm alapján az otthoni címemen landolt a sorozatszám. A levélben lévő aktiváló linket nyomkodva kellemes meglepetést okozott, hogy a korábbi 2008.12.31. helyett itt már 2009.01.02. szerepelt Míg e sorokat írom, meg is jött az exe, lássuk a telepítést!

VMware Workstation 6.5.1 telepítése Windows XP-re, főbb lépések

Nem célom step-by-step telepítési útmutatót készíteni, mert az nagyon unalmas, inkább csak az általam érdekesnek vélt részeket emelném ki.

Nagyon nincs mit variálni a telepítésen, van a „Core components” ami kb. 1 GB helyet kér. Érdekesen hangzik az Eclipse plugin, most inkább még tenném fel.

A telepítés után a restart-ot nem ússzuk meg.

Mi van az egységcsomagban?

A program első indítását követően ha esetleg elfelejtettem volna, hogy trial verziót használok egy ablak erre máris emlékeztet és felajánlja a lehetőségeket. Bíztató, hogy úgy látom ha megtetszik a termék nem kell majd újratelepítenem, elég egy sorozatszámot vennem hozzá. A listaára 189$ ma, amire az xe.com mai árfolyama szerint 39 ezer forint körüli ár jelenik meg. Ez nem több, mint korábban volt bármely VMware Workstation verzió.

Lássuk mit kapunk ezért a pénzért, a korábbi VMware 6.x verziókhoz képest? Például három szép ikont (különösen a megújult Virtual Network Editor ikonra gondolok).

Félretéve a viccet, nézzük mi változott.

A Virtual Network Editorban nem találtam újdonságokat, vagy nagyon elrejtették. Ez egy alapvetően fontos kütyü, hogy a virtális hálózati kártyákat a fizikai hálózati eszközökkel össze lehessen drótozni.

Ez felel (Windows „kiszolgáló” alatt) a DHCP és NAT támogatására Hostonly és NAT típusú virtális hálózatok esetén. Csak úgy, mint eddig a 6.x sorozat korábbi tagjaiban.

Úgy látom kapunk még az egységcsomagban egy VMware Player-t is, feltételezem arra az esetre, ha lejárna a liszensz. Gondolom ezzel tovább tudjuk használni a már létrehozott virtuális gépeket, csak majd nem lehet őket konfigurálni (a felületen nem, legalábbis). Erről majd még írok később. A legnagyobb baj persze az lesz, ahogy amikor lejár a liszensz, többé nem mennek a prémium szolgáltatások, melyekkel a VMware Workstation egyedülálló termék a piacon. Unity View, Multiple snapshot, Direct X támogatás (ezt majd még kipróbálom egy másik cikkben), shared folders, stb, stb.

Első indítás, beállítások

Nézzük akkor a VMware Workstation-t! Elindítva a szokásos, jól áttekinthető felület fogad. A Favorites-nél látható szívecske lehetséges, hogy az „I love VMware” marketingnek köszön!

A fenti kép forrása: http://www.flickr.com/photos/viktorious/sets/72157608234515655/

De térjünk vissza a szakmai témákra. Így néz ki a felület:

A beállítások rész:

A “Display” résznél az “Autofit guest” beállítás a barátom, segítségével (no meg egy kis friss vmware tools a virtuális gépben) mindig szépen elfér a képernyőn a lehető legnagyobb felbontásban a virtuális gép, amit éppen nézek. A Memory résznél lehet leszavazni a memória túlfoglalást (Fit all…), bár szerintem egy kis swaptől még nem hullik szét (annyira) a géped. Ezt a funkciót ésszel (érzéssel) kell használni, különösen ha kevés a memóriád. Sok (4GB+) memóriát támogató OS (Linux vagy Windows XP x64, vagy Vista egyes verziói) estén nem lesz gondod ezzel.

Új virtuális gép létrehozása VMware Workstation 6.5 alatt

Az itt következő kép kincset ér, tehát a VMware Server 2.0 és a Workstation 6.5 között a virtuális gépek átjárhatóak. Ez jó hír, legalábbis nekem!

Amiket a limitations rész megfogalmaz, az a Virtuális hardver 7-es verzióra vonatkozik, ezzel együtt a VMware Server 2.0-ra is. Részemről csináltam már olyan virtuális linux alapú tűzfalat, ahol 8 hálózati kártya felelt 8 VLAN biztonságáért. Biztos csak én vagyok elvetemült, de a talán másutt is felmerülhet. A 2 CPU/virtuális gép elég kell legyen, hiszen asztali gépekben általában maximum 4 mag lakik. Az igazi gond (bottleneck) a disk lesz úgyis, és ezen két WD Velociraptor RAID0-ban sem tud segíteni.

A telepítő CD kiválasztó nagyon ügyes, észrevette, hogy valami Ubuntu Linux szerűt tettem be neki.

Nahát, megjelent a SAS támogatása.

Itt van lehetőség fizikai disk hozzárendeléshez. A VMware Server 2.0 esetén ezt a funkciót nem találtam meg.

Ahogy elindítom a virtuális gépet, máris felajánla az USB-s egyik eszközömet.

Nehát, még azt is tudja, hogy éppen telepítés alatt van a virtuális gép. Amikor készen vagyok, nyomhatok neki egy I Finished Installing.

Ez szuper, megy az USB-s hangkártya Linux alatt! Kikapcsolás után a CD meghajtóval kapcsolatban is újdonság fogad:

Virtuális hardver újdonságok

Ezeket lehet hozzáadni:

Ha több hangkártyád van, megmondhatod melyiket használja a virtuális gép.

Az USB 2.0 támogatása mára már alapértelmezett.

Emlékezetőül, az USB 2.0-át a VMware Server 2.0 is tudja, ott szinte még ügyesebben megoldották, lehet a host gép illetve a Remote Console-on keresztül a távirányító gép USB meghajtóit is használni. Itt például a host gépre 2 faxmodem és egy nyomtató van kötve USB 2.0-án keresztül.

Lássuk a medvét (az ablakban) – „Unity”!

Van nekem itt a polcon egy Ubuntu Linux 8.10-em, megy egy Windows7 gépem (ezeket korábbi cikkem miatt készítettem VMware Server 2.0 alatt). Próbáljuk ezeket itt betölteni! A VMware Server 2.0 alatt 7-es hardvert választottam (a legújabbat) ez menni fog a 6.5-os Workstation alatt (ezt az új gép létrehozása résznél már tisztáztuk).

A Unity részt előhívva ezekkel találkozunk:

Próbáljuk ki!

Először frissítem a VMware Tools-t. (Amikor ezt teszem szegény OSX virtális gépemre gondolok meg arra, hogy ott nem biztos hogy ez menni fog…) Észrevettem, hogy még Tools nélkül is sokkal gyorsabban fut a Windows7 gép, mint VMware Server 2.0 alatt… A VMware Tools a Windows7-et újraindítja, de már vidáman pittyeg a shutdown előtt a hangkártyámon! Ez jó jel!

Megnyomtam a Unity View-t és íme a csoda! Windows Seven virtális gépemből a Windows XP gazdagépnek kültem át ablakokat. Úgy tűnik, mintha egyszerre futna Windows7 és Windows XP a gépemen. Simán egymásmellé teszem majd 10 év pasziánsz fejlesztését, jól látszik a régi és új verzió egymás mellett. Az újnak még hangja is van! Nagy örömömre a Windows7 gadget-eket is egyenként áthozta! És még mozgatni is lehet! Nahááttt. Leesett az állam! A csodát ezzel a gombbal idéztem elő:

Ha valami nincs rendben, akkor:

És ha ez még nem lenne elég, a virtuális gép „start gombját” áthozza a rendszer és felépíti a Windows7 start menüjét a gazdagépen (XP) ha a start gomb felé húzom az egeret!

A Unity nézet esetén nyitván nem lehet piszkálni a virtuális gépet a konzolban, hiszen darabokban (ablakokban) megkaptam a saját gépemen. Az üzemmódot bezárni a konzolon is lehet vagy billentyű kombinációval.

Bezárva a Unity-t a DirectX támogatást próbáltam ki. Nem kamu, tényleg megy a Direct X támogatás a virtuális gépen belül. Csak úgy repülnek a sakkbábúk a Windows Vistából megismert 3D-s sakkjátékban. Legközelebb elindítok egy TombRaider demót Linux host/XP guest alatt, attól tuti leakad a gépem.

Remélem, sikerült kedvet csináljak a VMware Workstation legújabb változatának kipróbálásához. Úgy gondolom egyre több és meglepőbb újdonságot tartalmaz a termék, így érdemes odafigyelni rá.

Ubuntu Linux 8.10-en a VMware Tools után sem jött össze a Unity az XP felé (nekem, legalábbis)

Linux alatt amíg a VMware Tools-t nem tesszük fel, csúnya kis sárga felkijáltójel jelenik meg a Unity lehetőség ikonján. A VMware Tools Ubuntu Linux virtuális gépre telepítése némi Linux ismeretet igényel. Nem árt a telepítés előtt egy C fordítót is feltenni, mert anélkül nem fog menni, különösen, ha a legújabb Ubuntuval próbálkozunk (megoldás: apt-get install build-essential).

Sajnos nekem a VMware Tools telepítése után sem akart menni a Unity Linux-ra,

Most már úgy tűnik (a rászánt 10 perc alatt) hogy a Unity nem megy ez alatt a Linux alatt.. majd még próbálkozom, mára már megvolt a sikerem (Windows 7).

A VMware ACE előnyei – erről majd később írok részletesebben

Cikkemben nem tértem ki a VMware ACE-re. A Commands résznél aktiválható VMware ACE-ről majd később írok, most csak megemlítem, hogy ez is része az új VMware Workstation-nek.

Íme egy részlet a súgóból, hogy mire való:

„VMware ACE is a software solution that enables organizations to deploy and manage secure, platform-independent virtual machines that end users can use on their work PC, personal computer, or even a portable USB media device. End users can be either connected to or disconnected from the enterprise network.

VMware ACE enables safe access to enterprise resources from assured computing environments. These isolated PC environments run on top of existing PCs. The assured computing environment (ACE) contains an operating system, enterprise applications, and preconfigured security settings.

With virtual rights management, built-in copy protection controls, and automatic encryption, VMware ACE helps prevent theft, tampering, and unauthorized copying of applications, data, system settings, and files. Administrators can protect data and ensure compliance with IT policies, including software life-cycle management and access to data and applications.”

Azt csiripelik a madarak…

hogy az ESX 3.5 szerver (és VI3 infrastruktúra) akár virtuális gépként is működik a nemrég megjelent VMware Workstation 6.5 alatt. Ez magában is érdekesen hangzik, hiszen a virtuális gépek nem mindig használhatóak további virtualizációs környezet létrehozására. Ez amolyan virtuális gép a virtuális gépben kérdést vet fel. Lehet próbálkozni, bizonyos korlátozásokkal ez-az összejöhet (VMware alatt Xen?) bár nem sok értelme van, és a performancia igencsak elúszik. Azonban oktatási vagy érdeklődési céllal nyerő lehet egy gépen működtetni egy komplett virtualizációs rendszert (pl. VI3).

Kezdeti nehézségek: Windows 2008 (x64) host + VMware Workstation 6.5 beta (91182) nem nyert

Dual boot-os gépem WinXP/Win2008 (x64)-at tartalmazó fizikai partícióin próbálgattam a VMware Workstation 6.5-öt. Win2008 x64 alatt elég pocsékul szerepelt: simán kiakad a VMware 6.5 konzol, ha véletlen magyar billentyűzetről nyomok be neki egy karaktert. A gépem tudja az Intel-VT-t, de mégsem látszik ennek támogatása, simán kiteszti a csúnya „kis sárga háromszöget”, hogy nem biztos benne, hogy az x64-es Linux guest menni fog. Innentől már ismerem a járást, tuti nem fog menni, nem viccből jelenik meg a figyelmeztetés az új virtuális gép létrehozásakor. Miközben indult a virtuális gépem Win2008/x64 + VMware 6.5 beta kombinációval, egyszer csak egy szép kék halál szórakoztatott (gazdagép Windows 2008 szinten). Biztos valamit én csinálok rosszul, de inkább feladtam, próbálkozzunk a jól bevált Windows XP alatt.

ESX virtuális gép létrehozása (Windows XP x32 + VMware WS 6.5)

Az internetes forrásokat olvasva az alábbiakra jöttem rá: mivel az ESX egyfajta Linux származék, célszerű a létrehozandó virtuális gép operációs rendszerének Linux-ot választani. A kapcsolódó cikkek kizárólag a 64-bites Linux-ot javasolják. Memóriát adjunk neki 1GB-ot (az ESX szervernek), a lemezeknél célszerű az SCSI-t előnyben részesíteni (hiszen a korábbi ESX verziókban csak ez volt, még a SATA nem volt támogatva).

Ami a lemez méretét illeti, 20GB virtuális SCSI lemez elegendő lehet 1-2 gép tesztelésére, persze ízlés szerint akár többet is adhatsz. Az előre inicializált (lefoglalt) lemezek jóval (!) gyorsabbak, bár több helyet igényelnek, ezért az így létrehozott gép mozgatása nehézkesebb lesz.

A beta termék debug módja lassú: várjuk a teljes verziót vagy bináris csere (hack)?

A telepítést követően az alapértelmezett „C:\Program Files\VMware\VMware Workstation” mappában találsz egy ”vmware-vmx.exe” valamint egy „vmware-vmx-debug.exe”-t. Alapértelmezetten a debug-os bináris működik. Amikor indul egy virtuális gép, figyelmeztet, hogy vigyázat, debug módban vagyunk. Itt azt írja, nem is lehet kikapcsolni azt:

Nyilván a debug mód probléma a Server 2.0-ás változatában is jelentkezik. Még nem próbáltam, de úgy látom, a binárist kicserélve megszabadulhatunk a debug mód okozta lassulástól.
Guide: how to make server 2.0b1 usable: http://communities.vmware.com/message/828241
Running Vmware Esx Server On Workstation: http://www.petri.co.il/forums/showthread.php?t=24497
Ez jól hangzik – nem próbáltam még: „rename the vmware-vmx-debug.exe file (C:\Program Files\VMware\VMware Workstation), copy vmware-vmx.exe to new name of vmware-vmx-debug.exe and restart workstation, debug mode is gone….”

ESX szerver virtuális gép létrehozása után VMX ácsolás indítás előtt

Az ESX szerver virtuális gép indítása előtt szabadulj meg a virtuális floppy és hangkártyától, azokkal csak a gond lesz később.

Ha ez megvan, nyisd meg a VMX fájlt, ami a virtuális hardvert leírja.

A neten talált instrukciók szerint az „ethernet0.virtualDev” bejegyzést is hozzá kell adni, de az már benne volt nekem, tehát csak a fájl végére kellett csapni ezt:

monitor.virtual_exec = “hardware”

monitor_control.restrict_backdoor = “true”

E mágikus kifejezések után azt ígérik, zökkenőmentesen fog futni az ESX szerver virtuális gépünk a VMware workstation 6.5 alatt. Elég nagy a sumákolás az interneten ezekről a kapcsolókról, pár perc alatt nem találtam meg, hogy pontosan mire valók, azon kívül, hogy ESX-et futtassunk (lehet ez valami szándékos reklámfogás-kiskapu?). Mindegy, megy.

ESX szerver 3.5 telepítés – ismerős, akár bármely Linux disztribúció

Az ESX telepítő nagyon hasonlít egy bármely Linux rendszer telepítőjére (különösen RHEL).

A csomagok telepítése közben nagyon sok ismerős Linux alap-csomag neve szaladgál a képernyőn, de közben nem csak a címsorból tudjuk, hogy éppen ESX-et telepítünk, a csomagok nevei is gyakran kezdődnek VMware-esx-szel. A virtuális gép telepítése kb. 10 perc volt.

Indul az ESX szerver: karakteres felület – lokálisan ne piszkáld!

Induláskor a szokásos GRUB köszönt:

A System Interface-ek elhasalnak, ez a hiba az összes internetes cikkben megvolt, tehát nem hiba. Talán nem tetszik neki, hogy virtuális gépként fut.

Amikor elindul, a lényeget kiírja a képernyőre, hostnév, IP cím.

Alapvetően az ESX konzolon ritkán kell nyomkodni, hiszen arra ott a VI3 kezelőfelület. Ennek ellenére természetesen be lehet lépni a konzolon is, akár bármely linux alapú masinára.

Mivel a notebook-omon épp nincs DNS szerver (miért is lenne?), marad a „poormansdns”, vagyis a hosts fájl. Windows XP alatt ez a jól megszokott C:\WINDOWS\system32\drivers\etc\hosts fájl. Szépen beleírtam a gép nevét:
10.10.1.10 esx1.nyitolap.hu

ESX szerver hálózaton át elérhető web-es felület

A futó ESX szerverre hálózaton is rá lehet jelentkezni, akár egy internet böngésző segítségével is. Az elején van egy kis küzdelem az SSL tanúsítványokkal, de ha ügyesen nyomkodod a gombokat összevissza (többnyire az „elfogadom, csak hagyjál már!”-ra kattintva) előbb utóbb bejön a VMware Server 2.0-hoz hasonló élményt nyújtó ESX szerver web-es felület.

A szerver IP címén ez fogad:

Máris szól, hogy jobban teszem, ha Internet Explorer-t használok! Ejnye, a VMware Server 2.0 felülete nem piszkált emiatt, pedig a bal oldali kék maszattól (víz?) eltekintve kb. így néz ki.

A felületen nem sikerült új virtuális gépet létrehozni, ez inkább csak monitorozási célokra van, de majd még utána nézek. A cím a https://esx1.nyitolap.hu/ui/ volt, ahol elértem, ez is nagyon hasonló az ingyenes Server 2.0-hoz.

Felügyelet: VMware Infrastucture Management – a gazdag ember konzolja

Hogyan lehet új virtuális gépet létrehozni? Sokféleképpen, az egyik (legnyilvánvalóbb) módszer az ESX-hez járó konzol segítségével, a VMware Infrastucture Management-tel. Ezt a szerver (esx-3.5.0_Update_1-82663.iso) mellett szintén le lehet tölteni (VMware-VIMSetup-2.5.0-84782.iso).

A telepítés közben látszik, hogy ez komoly elosztott rendszer lesz, hiszen a kezelőfelülethez adatbázis is jár. Nocsak, SQL szerver 2005 express edition! Haha! Biztos nem volt más: jót tesz ez a Microsoft VMware barátságnak – tessék csak használni egymás megoldását!

A belépésnél a „localhost” itt azt jelenti, hogy a helyi management szerverre lépek be, amiről elérhetőek a távoli ESX szerverek.

A következő képen nem a népszerű torrent kliens új verziója látható (ahogy viccesen beszólt Márió kollégám, amikor mutattam neki), hanem az ESX szerverek (szerver) központi kezelőfelülete.

Nálam most kb. ez a helyzet, illetve még egyszerűbb: a VI client a gazdagép XP-m, a Host pedig egy Virtuális gép. Ilyen rajz nincs?

Mára ennyi elég lesz, fut az ESX, elérhető a VI3 felületről.

Legközelebb az ESX üzemeltetési tapasztalataim osztom meg veletek!

Kapcsolódó hivatkozások, felhasznált irodalom:

Running ESX 3.5 and 3i Under VMWare Workstation 6.5 Beta Build 91182
http://vinf.net/2008/05/18/running-esx-35-and-3i-under-vmware-workstation-65-beta-build-91182/

ESX 3.5 is running on Workstation 6.5 Build 91182 !!!
http://www.ntpro.nl/blog/archives/470-ESX-3.5-is-running-on-Workstation-6.5-Build-91182-!!!.html

Note – you need to select an x64 Linux version from the VM type drop down, if you have to go back and change it via the GUI after you’ve edited the .vmx file it overwrites the Ethernet card “e1000″ setting to “vlance” so you need to edit again otherwise the ESX installer won’t find a compatible NIC and won’t install.
ethernet0.virtualDev = “e1000″
monitor.virtual_exec = “hardware”
monitor_control.restrict_backdoor = “true”

New VMWare Workstation 6.5 Build(s) and ability to run ESX 3.5
http://vinf.net/2008/05/18/new-vmware-workstation-65-builds-and-ability-to-run-esx-35/
I’ll be trying this out in the coming week and hopefully will be able to get ESX running on my laptop under VMWare Workstation (very handy mobile demo platform).

Átjáró egy másik világba (hardver beruházások nélkül)

Számomra teljesen idegen (volt) a Mac világa. Legfeljebb a kirakatban láttam PowerPC-t. A Mac boltban az egéren kerestem a jobb gombot, miután a Mac gomb is jól „mek”-lepett! A Safari az nem IE7, a piros karika nem X és ráadásul a bal oldat van az ablakok tetején, és még sorolhatnám…

Szerintem, vagyunk ezzel így még páran. Annyit azért tudok, hogy mostanában már Intel x86-os gépeken is futtatható az OS X (nem csak PowerPC-n, mint a korábbi verziók. Ez alapján akár működhetne is a saját gépemen, de azért valahogy mégsem (nyilvánvaló üzleti okokból (?) korlátozva van).Tessék csak megvenni a drága Intel alapú Mac gépet. Na ne! Én csak szeretném kipróbálni, mert hülye vagyok hozzá! Nem, sajnos, azt nem lehet! Maradj hülye, mi vagyunk a menők, mert nekünk futja Mac-re. Persze lehet, hogy nem így van, de azért valami oka csak van a nagy nem hozzáértésnek. Megkérdeztem 10 ismerősömet: 1 használt már kb. 10 percet Mac-et.

http://en.wikipedia.org/wiki/Mac_OS_X_v10.4

http://www.apple.com/support/tiger/

Na ebből elég, lássuk, mit lehet tenni? Szerintem, mindenkinek érdeke, hogy az emberek megismerkedjenek a Mac OS X-szel. Miért nincs belőle trial verzió, ami fut a PC-men? Pedig lehetne, biztosan népszerűbb lenne. Megmondom őszintén (bár csalnom kellett: VMware), de nekem nagyon tetszett az OS X, csak pozitívan nyilatkozhatok róla!

Első indítás, regisztráció felhasználó létrehozása, fizetős részek, .MAC, stb.

Hasonlóan indul, mint egy Linux, melyhez grafikus felületű X is jár. Az elején be kell állítani egy-két dolgot, létrehozni a felhasználót, és már be is jelentkezhetünk az operációs rendszerre.

Színes-szagos és még a hangkártya is szól!

Már az első indítás után meglepődtem, amikor elkezdett muzsikálni a regisztráció közben! Először picit akadt a hang, aztán kis időre rá normalizálódott. Nahát! Az egér szépen mozog, a virtuális hardver teljesen rendben van. Mókás, hogy a virtuális gép készítője FreeBSD-t választott operációs rendszer típusnak. Eredetileg 512 MB memória volt hozzá, én ezt átírtam 1GB-ra, hogy gyorsabb legyen. A teljes virtuális hardver működik.

OS X – VMware Server 1.0.5 és Workstation 6.5b alatt

Teszteltem VMware server 1.0.5 alatt, működik. A VMware Workstation alatt mintha picit lomhább lenne (a debug mód miatt). Mókás, ahogy a tálcán (?) ugrálnak a kis ikonok, amikor indítok valamit. Van itt minden, mint a vásárban, mint korábbi Vista felhasználó most már értem, miért mondták, hogy a két nagy gyártó egymás ötleteit lopkodja. Azért mindenképpen vicces, ahogy a program a tálcára csavarodik 3D-ben. Ez olyasmi felhasználói élmény, mint Vista alatt a Windows+TAB kombináció (3D flip). Érdekes, hogy a System info rész összevissza írja a processzor típusát, hol Athlon hogy meg Intel P4, hol Core 2 Solo amikor pedig Core 2 Duo. Ettől eltekintve minden rendben volt.

Ha esetleg kedvet kaptál az OS X próbálgatáshoz, aki keres, talál: a Google-ban minden benne van, az OS X virtuális gép is!

A feladat tehát közös IP hálózatba kerülni a saját géped és az azon futó virtuális géppel, így pl. Unix esetén SSH kapcsolat, Windows esetén pedig pl. távoli asztal kapcsolat létesítése a gazdagépről (saját géped) a virtuális gépre. Mondhatnád, hogy ennek semmi értelme, hiszen ott a VMware konzol. Jó, de mi a helyzet akkor, ha egy Linux-os Oracle szerveren (virtuális gép) szeretnél fejleszteni Windows alatt (saját géped) TOAD-dal, vagy Visual Studio (ODAC) segítségével. Ilyenkor el kellene érned az Oracle 1521-es portját. Oracle XE esetén pedig a 8080-as portot, ahol az APEX figyel. És mi van akkor, ha a notebook hálózati kártyája éppen nem is kapcsolódik sehova (nincs IP címe, nem működik).

Microsoft visszacsatoló (loopback) adapter telepítése

Első lépésként adjunk hozzá a gépünkhöz az XP meghajtó listából választva egy új hálózati kártyát, a Microsoft visszacsatoló (loopback) adaptert.

A visszacsatoló adapter sikeres telepítése után állítsunk be neki egy IP címet!

IP cím beállítása a visszacsatoló adapteren

A telepítés után állítsd be a virtuális gép IP tartományával egyező IP címet.

Ügyelj arra , hogy egy hálózatban legyen a virtuális géppel. Tehát az utolsó számot írd át csak. Célszerű a visszacsatoló adapternek a .1-es címet adni a hálózaton.

Kerüljön egy hálózatba a virtuális gép és a fizikai gép a visszacsatoló adapteren át!

Jól látszik, hogy nálam a 192.192.192.0 hálózat van a LAN célokra fenntartva. A virtuális gép, amit használni akarok az 192.168.1.0 hálózat, tehát a sima „Bridge” segítségével nem érem el.

A Virtual Network Editor segítségvel az imént telepített hálózati kártyát szereljük rá az egyik szabad virtuális hálózatra (pl. VMnet2):

Fontos, hogy a visszacsatoló (loopback) adapter és a viruális gép hálózati kártyája is ugyanabban a VMnet-ben kell legyen! A példámban a VMnet2-őt fogom most erre használni.

Tehát a helyi visszacsatoló adapter és a virtuális gép virtuális hálózati kártyája lesznek egy (közös) hálózatban.

A következő képen egy már futó Ubuntu 8.04 + OracleXE gép látható. A virtuális gép hálózati kártyája a VMnet2-re csatlakozik, mely eléri a fizikai gép visszacsatoló adapterét.

A kérdés az Oracle XE-re vonatkozott. Alapértelmezetten csak a localhost-ról működik az APEX felület, így egy SSH tunnelt készítünk Putty-on keresztül a 8080-as portra a VMNet2-őn át. Huuááá! Követed?

A source port: 8080, a destination pedig: localhost:8080. Aztán Add gomb:

Belépés Putty-al:

A Ping oda/vissza működik. Most már jöhet az APEX homokozó:

Figyelembe véve a Tunnelt, az APEX ilyenkor (míg a Putty fut) a lokális címen jön be:

http://localhost:8080/apex

Ha ez nem elég, a távoli szerveren próbálhatsz egy Putty-ot.

És ami a cél volt, ha beállítod a tnsnames.ora-t (a virtuális szerver IP címe legyen megadva, menni fog a visszacsatoló adapteren át az IP kapcsolat) akkor akár PL/SQL Developer-rel is hozzá tudsz férni saját gépeden futó virtuális Oracle XE-hez a Windows XP alól.

Szerintem, ez hasznos. Így csak akkor indítod el a virtuális gépet, amikor tényleg kell. Nem kell Oracle-t telepítened a munkaállomásra, amikor csak tesztelni/fejleszteni szeretnél valamit.

Alternatív megoldási lehetőségek (forgalomirányítás)

A fenti megoldás természetesen akkor is nyerő, ha a virtuális géped más IP hálózatban van, mint ahová éppen a hálózati kártyád kapcsolódik.

Tehát pl. a visszacsatoló adapter és a virtuális gép a 10.10.1.0 hálózatban beszélgetnek, míg a Windows a 192.168.1.0 hálózatban lát NAT-on át az Internet felé.

Alapértelmezetten a Windows XP hálózati kártyái közt nincs route-olás. Természetesen lehet próbálkozni a route paranccsal is Windows-ban, és valahogy megoldani, hogy elérd a Virtuális gép hálózatát. Ezzel együtt azt gondolom, a fenti megoldás egyszerűbb, átláthatóbb.