Kedvcsinálónak íme a válasz a “Mire (nem) való ez dokumentum?” kérdésre…

vSphere Hardening Guide Introduction
Scope
This set of documents provides guidance on how to securely deploy vSphere 4.0 in a production environment. The focus is on initial configuration of the virtualization infrastructure layer, which covers the following:

• The virtualization hosts (both ESX and ESXi)
• Configuration of the virtual machine container (NOT hardening of the guest OS or any applications running within)
• Configuration of the virtual networking infrastructure, including the management and storage networks as well as the virtual switch (but NOT security of the virtual machine’s network)
• vCenter Server, its database, and client components
• VMware Update Manager (included because the regular update and patching of the ESX/ESXi hosts and the virtual machine containers is essential to maintaining the security of the environment)

The following are specifically out of scope and are NOT covered:

• Security of the software running inside the virtual machine, such as operating system and applications, nor of the traffic traveling through the virtual machine networks
• Security of any other add-on products, such as SRM
• Detailed operational procedures related to maintaining security, such as event monitoring, auditing and privilege management. Guidance is provided on general areas in which to perform these important tasks, but details on exactly how to perform them are out of scope.

… és a dokumentum tartalomjegyzéke:

Bár kiadásra került, a dokumentum távolról sem végleges, a készítők várják az építő kritikákat mind a forma, mind pedig a tartalom tekintetében a hozzászólások közé!

A nemrég megjelent VMware vSphere 4 (ESX 4.0) kapcsán talán az egyik legfontosabb dokumentum most a frissítési útmutató (ESX 3.5-ről), a napokban a legtöbb kérdés ezzel kapcsolatban ér utol. Az ünnepek alatt szakítottam egy kis időt, és megírtam a magyar nyelvű cikkemet (nemcsak a lusták kedvéért). Igyekeztem egy-két fontos tanácsot is elrejteni az amúgy dokumentációból is kiolvasható frissítéssel kapcsolatos tudnivalók közé. Jó frissítést mindenkinek!

Előkészületek: ESX3.5 szerverek és VI3 (2.5) felügyelet

A kiindulás alapom 2db ESX 3.5.0 (U3) szerverből álló fürt, a hozzávaló VI3 felülettel (ahol a VirtualCenter verziószáma 2.5). Gondolom, a legtöbb helyen ez a verzió van telepítve, hogy pontosan milyen liszenszel rendelkezünk (foundation-enterprise), a frissítés szempontjából ez most lényegtelen.

Frissítendő teszt környezet részletei (lényegtelen a frissítés szempontjából)

A VirtualCenter 2.5 szerver virtuális gépként fut (egy harmadik fizikai gépen), a frissítendő „szerverek”ez alkalommal fizikai gépek, a legkisebb Intel-VT-t már tartalmazó desktop processzorral szerelve (E6550), 4GB RAM-mal gépenként, valamint az ESX3 illetve ESX4 futtatására legalkalmasabb ASUS P5N-D alaplapot választottam (már nem nagyon lehet ilyesfélét kapni). Effélét bárki össze tud guberálni, aki a frissítést szeretné elpróbálni otthon, mielőtt, nekiesne az éles rendszernek. Persze bármilyen valódi szervernek látszó tárgy jobb kiindulási alap ennél (úgy látszik még mindig nem tudtam elszakadni az otthoni gagyi gépektől, amikor cikket írok J). Természetesen VMware Workstation 6.5 alatt is el lehet játszani a frissítést csupán virtuális gépekkel, itt arra kell csak figyelni, hogy az ESX-ek a 4.0-ás változattal már 2GB RAM-ot igényelnek.

Maradék zsebpénzemet ismét brand Intel NIC-ekre költöttem, vettem Intel Pro 1000-ből új PCI-E 1X-es változatot (PT), illetve a régi PCI-os változatot (GT). Illetve volt egy korábbi Intel Pro 100-am (ez 3.5 alatt még ment, de 4.0 alatt már le kell mondanom róla – hacsak nem teszek fel drivert hozzá – erről majd később még írok). Az alaplapra integráltan csak NForce Chipset-et használok, így az ASUS P5N-D alaplapi gigabit hálózat prímán működik mindenféle ESX/ESXi verziók alatt. Mondanom sem kell a teszt környezet (frissítésének) költségvetése így 300E forint alatt tudott maradni a végére, melynek jelentős része a hálózati kártyákra ment el.

Ami a memóriát illeti a szerviz konzol a szokásos alapértelmezett 272MB-ot eszi meg a kiszolgálón. A maradék 3.5GB-ot lehet szétosztani a virtuális gépek közt.

Storage hálózat szinten még mindig OpenFiler a barátom, lassan jön össze a zsebpénzemből egy EMC vagy NetApp FC storage+a hozzávaló HBA-k. Jó alternatíva lehet pl. a HP LeftHand VSA megoldása, amint lesz egy kis időm, utána nézek. Éles szeműek észrevehetik, hogy a VMFS 3.31-es változatot az ESX 3.5-tel formáztam, egy 3.33-ra fog változni, amikor majd 4.0-val formázok. Minden irányban kompatibilis, nem kell aggódni.

A hálózat a lehető legegyszerűbb hármas (Szerviz konzol, VMKernel – iSCSI és VMotion miatt, Virtuális gépek hálózata), és sajnos még nem redundáns (ezért a kis felkiáltójel a DRS_Cluster-en).

Liszensz szempontjából minden földi jó be van állítva teszt célból, az ENTERPRISE változatot fogom frissíteni (host liszensz fájl alapján).

Új szerverek minimum követelménye

Az ESX 4.0 fizikai kiszolgálókkal szemben elvárásrok

· 64 bites szerver

· minimum 2GB RAM

VirtualCenter 4.0 számára támogatott operációs rendszerek

· Windows XP Professional

· Windows 2003

· Windows 2008 (újdonság, eddig nem volt támogatott)

Támogatott adatbázis hátterek a VirtualCenter mögé, amennyiben nem a beépítettet akarjuk használni (MSDE avagy SQL 2005 Express Edition)

· IBM DB2

· Microsoft SQL Server 2005

· Microsoft SQL Server 2008

· Oracle 10g

· Oracle 11g (újdonság)

Az ESX/VI környezet frissítési folyamatának lépései

Az alábbi rajzon láthatóak a frissítés lépései, célszerű ezeket követni:

Az izgalom a 3-as pontnál kezdődik. Mivel nekem a VirtualCenter 2.5 is egy VM, ezért nyomtam róla egy mentést a folyamat előtt. Természetesen nagyobb rendszerek esetén célszerű követni a frissítési útmutatóban bemutatott forgatókönyveket:

(vsp_40_upgrade_guide.pdf)

Még egyszer összefoglalásképpen tehát:

To complete the upgrade, you will perform the following tasks:

· Upgrade VirtualCenter Server 2.5 to vCenter Server 4.0.

· Upgrade VMware Update Manager 1.0 to vCenter Update Manager 4.0.

· Use Update Manager to upgrade the ESX 3.5 server to ESX 4.0.

· Use Update Manager to upgrade the virtual machines on the ESX host to the latest version of VMware Tools and Hardware Version 7.

A VirtualCenter Server 2.5 – vCenter Server 4.0-re frissítése

Első feladat tehát a VirtualCenter Server frissítése. Nem kell aggódni, a frissítés után természetesen látni fogja a VC4 a korábbi 3.5-ös ESX szervereket is és az új 4.0-ás ESX-eket is egyaránt  (ez szokott lenni az első kérdés).

A frissítést megelőzendő lépjünk be a VirtualCenter-t futtató jellemzően Windows 2003 szerverre, és állítsuk le a „VMware VirtualCenter” Server szervizt.

Ezt követően a letölthető ZIP vagy ISO állományban indítsuk el az autorun.exe-t! Én a ZIP-et töltöttem le, mert az kisebb (VMware-VIMSetup-all-4.0.0-162902.zip).

Egyből figyelmeztet is, hogy egy korábbi verzió már telepítve lett a gépen, és az frissítve lesz.

A telepítés során az alábbi lépések érdekesek:

A korábbi liszensz fájlok helyett a 4.0-ás változatnál egyszerű sorozatszámokat lehet majd használni. Így van ez a Virtual Center esetén is, illetve az ESX hosztok esetén is. Én nem adok meg sorozatszámot, így EVAL módban fog futni a termék. Akinek van korábbi 3.5 érvényes S&S-e, azaz verziókövetése, azok megkapták a VMware-től e-mailben az új termék használatához szükséges kulcsokat. Erről még a későbbiekben írok.

Az adatbázis beállításokon most nem módosítok:

A megjelenő figyelmeztetés teljesen normális, ezeket a komponenseket majd később fogjuk frissíteni.

Érdekességképpen, ha a telepítőt újraindítjuk, akkor ez a rész tér csak el és akkor így jelenik meg:

Normál esetben a fenti képpel nem találkozunk.

Igen, frissíteni akarom az adatbázist. Legyen akár helyi MS SQL Express vagy távoli Oracle.

Célszerűen ezen nem változtatok, hogy milyen felhasználó alatt fusson a Virtual Center szervert szervize.

Az alapértelmezett portokat sem érdemes babrálni, hacsak nincs valami különös oka annak:

Ha tűzfalas környezetbe telepítjük a rendszert, akkor ezeket érdemes felírni a telepítés során, később nagyon hasznos lehet.

Nem árt, ha van Internet kapcsolata a gépnek, miközben a MS.NET keretrendszer újabb változatát telepíti a telepítő J

A telepítés ekkor van készen:

A START menüben kotorászva új ikonokat találunk:

A telepítés befejeztével indítsuk újra a gépet!

Virtual Center kliens frissítése (Virtual Center helyett vSphere 4.0 kliensre)

Ha megvagyunk a szerver frissítésével, akkor jöhet a kliens frissítése. Ez új telepítés esetén nem jár a VC-vel, de utólag fel lehet tenni. Illetve természetesen lehet frissíteni. Célszerűen most a VC szerverre telepítem, de természetesen lehet külön gépre is tenni.

A kliens új nevet kapott: vSphere Client.

A Host Update Utility-t NE tegyük fel! Ez majd később kerül fel, frissítve.

A telepítő a Visual J# 2.0 keretrendszer után pár fájlt még a helyére tesz.

Első belépéskor az SSL (self-signed) tanúsítvány miatt figyelmeztetés jelenik meg.

A belépés során új üzenetek jelennek meg, mint pl. „Discovering Plugins…”

Belépve a „Home” rész fogad. A korábbi 3.5-ös kliensben megszokott nézethez kattintsunk a „Host and Clusters” ikonra!

A képen jól látható, hogy a korábbi 2.5-ös VirtualCenter-t sikeresen megfrissítettem 4.0-ra, és minden objektum, ami az ESX szervereken volt megmaradt és használható.

Update Manager frissítése

Folytassuk a munkát az Update Manager frissítésével! Ezt szintén a telepítőkészlettel lehet indítani (autorun.exe).

Ne ijedjünk meg a felugró figyelmeztetéstől, ez teljesen normális, ha korábban volt 2.5-höz Update Manager telepítve.

Első feladat a belépés:

Használjuk a VC-hez használt felhasználónevet és jelszót!

Az adatbázist is frissítsük!

A frissítés után indítsuk el a klienst újra, majd frissítsük a kapcsolódó Plug-in-t!

ESX hosztok frissítése az Update Manager segítségével

Remediate an ESX Host

Now that Update Manager is installed, you can configure it so that compliance equates to an installed hypervisor running ESX 4.0. Then when you remediate against that baseline, Update Manager performs the upgrade.

ESX hosztok frissítése, első lépés – update csomag elkészítése

Az új VI4 klienssel az „Update Manager” ikont válasszuk!

Majd kattintsunk a „Baselines and Groups” fülre!

A „Baselines and Groups” fület választva a „Hosts” legyen benyomva, és válasszuk a „Create…” lehetőséget!

Ekkor az új „Baseline” varázsló fogad:

Adjuk meg neki az ESX4 telepítő ISO-t!

Várjuk meg, míg feltölti!

Fogadjuk el az alapértelmezettet!

Fogadjuk el az alapértelmezettet!

Eredmény:

ESX hosztok frissítése, második lépés – update csomag hozzárendelése

Válasszuk ki a frissítendő ESX szervert a „Host and Clusters” nézetet használva. Kattintsunk az „Update Manager” fülre. Most nyomjuk meg az „Attach…” gombot!

Adjuk hozzá a korábban létrehozott ESX 4.0 csomagot!

Most nyomjunk a választott host-on „Scan For Updates”-t!

Ne felejtsük el benyomni az „Upgrades” részt!

A hozzárendelést követően lehetséges, hogy nem fog megfelelni a host a HCL listának (Non-Compliant) de ettől még a frissítést el lehet végezni rajta. Sajnos a „zsuga-home-desktop” gépek nem mentek át a HCL listán, de ez várható volt!

Korábban egy tanfolyamon HP szervereket használva nem volt semmi gond. Ha esetleg a szerver nem felel nem, akkor sem kell kétségbe esni, ettől még nyugodtan mehet neki a frissítés, nagy valószínűséggel sikeres lesz a művelet végére.

Mi van, ha mégsem sikerülne? Semmi különös, a CD-ről még bármikor újra lehet húzni a host-ot, bár akkor sajnos az összes beállítást újra el kell majd végezni rajta, tehát ez amennyire lehet elkerülendő. Persze ezen (új host beállítsának automatizálása) is segíthet a „Host profiles” nevű újdonság!

ESX hosztok frissítése, harmadik lépés – update csomag hozzárendelése után futtatása (a host tényleges frissítése)

Ezt a lépést „Remediate” –nek hívják. Én először az 1-es szervert fogom frissíteni. Ilyenkor le kell állítani vagy át kell migrálni a virtuális gépeket róla egy másik hosztra a frissítés ideje alatt. Én az egyszerűség kedvéért most leállítottam a 2 VM-et, természetesen éles környezetben ezeket át kell migrálni másik hosztra!

A varázsló megjelenik:

Adjuk hozzá a Baseline-t, amit frissíteni kell majd.

Fogadjuk el a liszensz-t!

Tovább…

Illetve azonnal mehet a frissítés!

A Finish-re kattintva már indul is a hoszt gép frissítése!

Először szépen Maintenance mode-ba teszi a gépet, majd újraindítja és megkezdi a frissítését!

A host-on a háttérben ilyenkor ez történik (itt csaltam, mert ez ILO-val egy másik szerver – egy korábbi tanfolyam alapján) J

Betöltődnek a szükséges meghajtók.

Települnek a csomagok, természetesen minden karakteres módban, felhasználói beavatkozás nélkül, hiszen távolról kerül rá a frissítés!

Végezetül egy kis post config, majd készen is van a host! Amikor a host újraindul, multiboot-os lesz – mindenki nagy örömére J

Ha esetleg valami oknál fogva a 3.5-ös verziót szeretnék kipróbálni, a host indításakor erre is van lehetőség!

A host frissítése sikeresen végbement! Jól látszik, hogy a frissítés után az 1-es host-ban megjelent a másik hálózati kártya is! Hurrá, nem lesz végre amatőr „No redundant service console” figyelmeztetésem!

Ez eddig a 3.5 alatt nem látszott!

Most, hogy van 2-2 NIC mindkét hosztban, ideje létrehozni egy distributed switch-et!

Erről a következő cikkemben fogok írni!

Virtuális gépek frissítése az új Virtuális Hardverre (VMHW7) és VMware Tools frissítés

Nincs más tennivaló, mint a virtuális gépeket megfrissíteni! Majd a virtuális gépeken belül a VMware Tools-t is frissíteni az aktuális verzióra. Ezt célszerűen kötegelten kell elvégezni!

Célszerűen előbb a VMware Tools-t frissítsük majd utána módosítsuk a Virtuális Hardvert 4-ről 7-re!

A virtuális hardver frissítését itt lehet kérni (csak kikapcsolt VM-nél lehetséges!):

A figyelmezetést érdemes átnézni, visszafelé már nem lesz kompatibilis a gép innentől ESX3.5-tel!

VM Version: 7! J Természetesen nem egyenként, hanem ezt is tömegesen kell elvégezni a host-okra. Ehhez szintén az Update Manager-t hívhatjuk segítségül, csak ezúttal nem host, hanem VM-ek kötelgelt frissítésére használva.

Különálló (nem VC által felügyelt) hosztok frissítése

Megemlíteném, hogy kapunk egy Host Update Utility-t is, mely segítségével különálló ESX szervereket lehet megfrissíteni.

A tool segítéségével gyerekjáték különálló hosztokat frissíteni!

Liszensz kulcsokkal kapcsolatos tudnivalók meglévő ügyfeleknek

A VMware.com –on belépve a saját felhasználónévvel lehet letölteni a korábbi ESX3.5 felhasználóknak az ESX4.0-hoz tartozó liszensz kulcsokat! Ha több szerverre volt liszensz, akkor a kulcsokat össze is lehet konszolidálni, és egy sorozatszám fogja reprezentálni a korábbi sok szerverre érvényes CPU liszenszt. Erről majd még később részletesebben írok!

Összegzés

Ahogy látható, a frissítés ESX 3.5-ről 4.0-ra viszonylag egyszerű feladat, kb. egy fél napos munka (nagyobb rendszerek esetén valamivel tovább is eltarthat). A frissítés során az éles üzemet nem kell leállítani, amennyiben több fizikai gépünkből álló fürtön a virtuális gépeket az éppen frissítendő host-ról mindig elköltöztetjük, majd vissza).

A frissítés csak az első lépés, első feladatunk a korábbi virtual switch-ek helyett a „Distributed Switch” megismerése. Következő cikkemben az erre történő migrációt fogom bemutatni. Célszerűen, akik az elosztott hálózatos változatú ESX környezetre ruháznak be (Enterprise Plus), számukra célszerű a Cisco Nexus 1000V virtuális switch beszerzése is, így a legjobban kihasználva a rendszer lehetőségeit.

Jó frissítést kívánok mindenkinek!

ESXi szerver telepítés CD lemezről (installable változat)

Ez a leggyakoribb módszer. A telepítés során a CD-ről indítva a gépet rendelkezni kell legalább egy üres SATA lemezzel, amire majd telepítünk. Erről a lemezről minden adat elvész, hiszen a telepítő natív operációs rendszerként teszi fel az ESXi-t, tehát nem szükséges hozzá egy háttér operációs rendszer a gazdagépre.

Ahhoz, hogy a telepítést bemutassam egy VMware 6.5 „in a box” megoldást választottam (köszönet David Davisnek a remek videó miatt). Erről egy későbbi fejezetben részletesen írok, most csak az a lényeg, hogy a fizikai gépen is ehhez hasonló lépésekkel lehet majd találkozni.

A telepítő CD-ről indítva a gépet, röviden ez történik:

Elindul a telepítő (boot).

Elindul a telepítő (init). Itt egyből látszik a fizikai gép típusa (CPU) még akkor is, ha „in a box” vagyunk.

Válaszd ki, hogy melyik lemezre szeretnéd telepíteni. Nálad valószínűleg itt fizikai lemez fog megjelenni.

A telepítés menete:

Megjegyzés: Nálam ez is egy virtuális gép. A „record” funkció segítségével készültek a fenti képernyőlopások automatikusan. Ez egy nagyon hasznos szolgáltatása a VMware Workstation 6.5-nek!

Visszatérve a telepítéshez:

A telepítés pár percet vesz csak igénybe.

Egy újraindítást követően a gép megkapja a hálózati kártyába dugott kábelen keresztül a LAN-on található DHCP szervertől a kiinduló IP címét. Érdemes odafigyelni több hálózati kártya esetén, hogy melyiket választja a rendszer elsődlegesnek, és arra tenni a DHCP-s hálózatot (ez lesz a management hálózat).

Ha nem kap a gép IP címet, akkor vagy nem ismerte fel a hálózati kártyát, vagy nincs a felismert kártyába a megfelelő LAN kábel bedugva, esetleg nem megy a DHCP szerver a hálózaton.

ESXi konfiguráció a konzolon (sárga/szürke karakteres felület)

A telepítést követő első indítás után célszerű egy-két beállítást elvégezni.

Adjuk meg egy root jelszót, mert alapértelmezetten ez üres.

Ha szeretnénk, állítsunk be statikus IP címet a szervernek.

Ezt nagyon könnyen lehet például a DHCP-től kapott IP cím átírásával.

Adjuk meg a host nevet, mert nagyon csúnyán fog kinézni a management eszközben a „localhost”.

Végül mentsük a módosításokat. Nézzük át a hálózati kártyákat, esetleg teszteljük őket. Zárjuk le a konzolt. A konzolos konfigurációt követően kezdődhet a távoli felügyelet!

A titkos „unsupported” varázsszó (konzol üzemmód)

Annyira már nem is titok talán, hogy ALT+F1-gyel a konzolra lehet váltani.

Erre még alapvető linux tudásunkból rá lehet jönni. Arra már kevésbé (csak némi keresgélés után) hogy ha ilyenkor vakon begépeljük, hogy „unsupported” akkor hirtelen megjelenik egy belépés lehetőség, ahol az imént megadott root jelszóval be lehet lépni a Linux konzolra. Ez a konzol operációs rendszer.

Alapvető Linux parancsokat próbálgatva látható, hogy a dolog működik. Természetesen itt korlátozott lehetőségeink vannak, de azért néhány fontosabb feladatot mindenképpen el tudunk végezni. Nem véletlen az unsupported szó, aki itt kezdi hegeszteni szerverét, az könnyen elveszítheti a támogatást is rá. Az „exit” parancs után ALT+F2-vel lehet helyre pofozni a szürke sárga konzolt.

ESXi szerver felügyelet a „VMware Infrastructure Client” segítségével

A VMware Server 2.0-ás webes felülete után, vagy az 1.0-ás VMware Server konzolra emlékezve a „VMware Infrastructure Client” hasonló, de mégis picit más felülettel fogad. Ha korábban még nem próbáltad a VMware ESX(i) szervert (Enterprise termékcsalád), akkor itt az ideje belefogni!

A „VMware Infrastructure Client” telepítéséhez látogassunk el a frissen telepített ESXi szerver HTTP-n keresztül elérhető webhelyére, és onnan töltsük át a management célra kiszemelt gépre a „VMware Infrastructure Client”-t.

https://10.10.1.10/client/VMware-viclient.exe

Ez egy VMware-viclient.exe (55,3MB) töltődik át gépünkre.

Otthoni tesztkörnyezetemben itt most 3db ESXi szerver fut:

· esxi-test1 (10.10.1.10): egy ASUS P5N-D alaplappal szerelt Q6550 CPU (Intel-VT elsők közt)

· esxi-test2 (10.10.1.20), egy Compaq D530, amiről korábbi cikkemben írtam (régi gép)

· esxi-test3 (10.10.1.30), ez pedig a management célra is használt notebook-on (Dell E6400) futó VMware Workstation 6.5 alatti virtuális gépként (in a box)

A „VMware Infrastructure Client” telepítése során csak a Next-et kell nyomkodni, talán még a WinZip-nél is egyszerűbb feltenni:

A telepítést követően egy ilyen zöld ikonnal lehet majd indítani a klienst, mely segítségével az ESXi szerverre kapcsolódhatunk:

Ismerkedés a „VMware Infrastructure Client” felületével

A belépés során meg kell adjuk a szerver IP címét, ahová kapcsolódni szeretnénk (ha van DNS a hálózaton, oda be lehet jegyezni és akkor névvel is működni fog):

A saját hálózatra gyártott tanúsítványt fogadjuk el, más lehetőségünk (itt és most) nincs Kérjük meg, hogy legközelebb ne zargasson emiatt, ezt követően a felület belép a szerverre:

Nézzük át az egyes funkciókat!

Belépés után ez a „Welcome” ablak fogad.

A „Summay” lapon kaphatunk egy összefoglalót a szerver állapotáról. Ez nagyon hasonló a VMware Server 2.0 felületéhez, ami így néz ki (az egyik tartalék gépünkön):

Mit nem adnék ezért a funkcióért a VMware Server 2.0-ban A monitorozási funkció nagyon jól sikerült, hamarosan megnézzük éles üzemben is!

Ezt egy kicsit eldugták, de meg lehet szokni: a „Browse Datastore…” lesz a legjobb barátunk hamarosan, amikor majd új virtuális gépet próbálunk indítani ESXi alatt.

Nálam az alaplapi NForce mellett még bepattintottam egy itt porosodó Intel Pro 100-at is (a Compaq fajtát).

A liszenszekkel egy késöbbi cikkemben fogok foglalkozni, ahogy látom, még 60 napig ezzel nem lesz gond.

Az Advanced Settings résznél mindent részletesen be lehet állítani. Ez már itt a mélyvíz, az esetek többségében eleinte nem lesz rá szükség.

Ismerkedés a CD/DVD ISO pool-lal (telepítő lemezképek tára)

Korábban számomra nyilvánvaló volt, hogy amikor egy új virtuális gépet készítek, fogom, és megadom neki, hogy a sajátgép melyik mappájából vegye a CD/DVD ISO-t. Ennek még a Datastore-ok bevezetése sem vetett gátat, bár ott már figyelni kellett (VMware Server 2.0), hogy a CD/DVD lehetőleg olyan mappába kerüljön, amit korábban regisztráltunk, mint Datastore-t.

A kép a VMware Server 2.0 webes felületéből lett kivágva.

ESXi esetén a helyzet valamelyest összetettebb. Itt előbb fel kell passzírozni az ISO-kat a szerverre, melyekből operációs rendszereket szeretnénk telepíteni, majd ezeket lehet később új virtuális gép telepítésekor felhasználni. Efféle „ISO POOL” szemlélettel találkozhattunk az OracleVM használata során is. Amúgy belegondolva ez teljesen ésszerű, VMware Server 2.0 esetén is célszerű volt kijelölni egy mappát a CD/DVD képfájlok számára. A használat először picit nehézkesnek tűnhet, de már rövidtávon belátható a kezdeti kényelmetlenségek azonnali előnye: rend lesz a kiszolgálókon, nem kell kotorászni az ISO-k után!

Az előbb bemutatott legjobb barátunkra emlékezve idézzük fel a Datasore browser helyét:

Jobb helyen lehet másik DataStore-t regisztrálni az ISO-knak, ez nálam most egy rosszabb hely, itt elég lesz egy mappa is erre a célra: ISO_POOL névvel.

Most már jöhet az ISO feltöltése!

Mivel nálam a management notebook wifi-n kapcsolódik és ráadásul az is egy virtuális gép, ezért 1-2 percig eltart az ISO feltöltése (a notebook, mint fizikai gép shared folderéből :-O). Normális gigabites hálózaton ez nem több, mint egy FTP feltöltés ideje (néhány másodperc).

Kész is vagyunk!

Első virtuális gépem létrehozása ESXi szerver alatt (következő cikkemben)

Ebben a cikkemben a Datastore-ok használatáig akartam eljutni, most hagyok egy kis időt Nektek is hogy utolérjetek Jó ESXi telepítést kívánok mindenkinek! A következő cikkemben a frissen telepített ESXi alatt egy új virtuális gépet fogunk létrehozni a korábban feltöltött XP SP3 telepítő ISO segítségével.

ESX vagy ESXi környezet VMware Workstation 6.5 alatt („in a box”)

Korábban már én is végigjátszottam az ESX szerver VMware Workstation alá passzírozását, írtam is róla egy cikket tavaly júniusban: http://blog.nyitolap.hu/esx. A virtualforum.hu blogján egy régi bejegyzésben is találtam már erre utalást: http://blog.virtualforum.hu/2008/01/07/ingyen-iscsi-san-kornyezet-vmotiondrsha-teszteleshez/ „Elvetemültebbek két ESX node-ot és egy Openfiler-t is belepasszíroznak egy WS6 környezetbe – aki ilyet már csinált, jelentkezzen”. A napokban fedeztem fel még csak David Davis kiváló videóit a vmwarevideos.com címen. Itt látható, hogy az ESXi-t is hasonlóképpen problémamentesen be lehet szerelni VMware Workstation 6.5 alá, és így szinte beruházás nélkül bármilyen (Intel-VT vagy AMD-V-s) vason kipróbálható.

Running VMware ESX 3.5 and ESXi in Workstation on your desktop PC
http://happyrouter.com/running-vmware-esx-35-and-esxi-in-workstation-on-your-desktop-pc
http://www.vmwarevideos.com/

Én a VMware-VMvisor-InstallerCD-3.5.0_Update_3-123629.i386.iso –t használtam, Davis a videóban még az Update2-őt próbálta. A videóból az is kiderül, hogy az ESX 3.5 és ESXi 3.5 box pontosan ugyanazokkal a beállításokkal fog működni: RHEL 4, x64 és a módosítás a vmx fájlban (monitor_console.restrict_backdoor=”true”).

Cikkzáró érdekesség: ESXi szerver futtatása USB meghajtóról

Előfordulhat, hogy helyi lemez nélküli un. „diskless” szerverről szeretnénk indítani az ESXi példányunkat. Ilyenkor jó ötlet lehet egy pendrive-ra telepíteni, majd onnan futtatni úgy, hogy a virtuális gépek iSCSI távoli lemezeket használnak. Így a kisszolgáló csak a CPU-val és a memóriával járul hozzá a virtualizációs környezethez. Ha a fizikai gép meghibásodik, nagyon könnyű pótolni és nem kell tartani a helyi lemezeken lévő adatok elvesztésétől (legrosszabb esetben a futó virtuális gépek memóriáját veszítjük el). A vm-help.com viszonylag korrekt leírást készített erről.

Kapcsolódó hivatkozások:

vmware esx 3.5i at usb drive with sata support
http://marti.dimerge.net/blog/2008/09/16/vmware-esx-35i-at-usb-drive-with-sata-support
http://www.vm-help.com/esx/esx3i/ESXi_USB_install.php

Running ESX 3i Installable from a USB Flash Drive
http://www.vm-help.com/esx/esx3i/Boot%203i%20from%20USB%20flash%20drive.html

Install ESXi 3.5 to an IDE drive
http://www.vm-help.com/esx/esx3i/ESXi_install_to_IDE_drive/ESXi_install_to_IDE_drive.php

Enable SSH Access to ESXi
http://www.vm-help.com/esx/esx3i/ESXi_enable_SSH.php

Magyar nyelvű ESX Server 3.5 telepítési útmutató

Ez a rövid bemutató képekben átfutja, hogyan lehet az ESX 3.5-öt telepíteni. A napokban még mindig találkozom olyanokkal, akiknek a telepítéssel kapcsolatos kérdési vannak. A cikk további célja, hogy egy helyen legyen megtalálható az ESX3 és ESX4 telepítése, így a különbségeket/változásokat jól lehet majd látni. Amúgy nem bonyolult a telepítés, a lépések nagyon hasonlítanak egy sima RHEL telepítésre. Ez nem véletlen, hiszen az ESX szerver konzol operációs rendszere ebből származik.

A telepítés első lépéseként tesztelhetjük a CD lemezt, de nem ajánlott, csak az időt húzzuk vele. Én egy virtuális gépként teszteltem, ez ne zavarjon meg senkit (így lehet a legegyszerűbben képernyőképeket készíteni szerverek nélkül), normál esetben fizikai gépre ugyanígy történik a telepítés. Legközelebb, ha minden terveim szerint alakul már pl. az IBM BladeCenter Management webes felületén fogok mutogatni, amint a VI4-et telepítem, remélhetőleg hamarosan.

A kezdő képernyőn a logó megcsodálása után a Next az egyetlen lehetőség.

Valószínűleg a szerverszoba KVM-jén nem magyar billentyűzet fogad.

Egérrel kapcsolatos beállítások, nagyjából mindegy, maradhat a default-on.

Az ESX szervernek nem jellemző a grafikus X felülete, inkább a helyi konzolon szoktunk bejelentkezni vagy jellemzően SSH-n keresztül, akárcsak egy Linux gépre.

A liszensz (vagy licensz?) figyelmes elolvasása után nyomjuk meg a Next-et. Az EULA sokszor átlépésre kerül, hozzáteszem a “mit szabad és mit nem” jellegű kérdésekre sokszor választ kapunk benne. Nyilván nagy része bla, bla, de van benne pár érdekes rész.

A lemezek particionálása után Next. Itt célszerű az “auto” üzemmódot választani, mert jó pár particiót létrehoz a rendszer. A maradék helyet az ESX helyi VMFS fájlrendszernek hozza létre, ahová szintén lehet majd virtuális gépeket elhelyezni. A VMware nem támogatja a helyi lemezeken tárolt virtuális gépeket, így ezeket csak teszt célokra használjuk. A virtuális gépeket mindig valamilyen közös, megosztott tárolón szokás tartani. Ez lehet FC, iSCSI és NFS. Az utóbbi mivel nem blokk elérésű eszköz nem lehet VMFS-re sem formázni. Teljesítmény kapcsán megoszlanak a vélemények, az biztos, hogy az FC +HBA a leggyorsabb megoldás, utána jöhet az iSCSI bár egyesek szerint a hanyományos Linux NFS jobban muzsikál. Kérdés persze akkor, hogy mire formázzuk a távoli lemezt (ext3 vagy XFS, stb.)

A szokásos biztos akarod hogy mindent töröljek képernyő.

Nekem ezeket a particiókat hozta létre a rendszer automata módban. A swap particiót a VMkernel használja a virtuális gépek túlzott memória túlfoglalása esetén. A vmkcore partición található meg újraindítás után a “purple screen of death” utáni kernel dump, melyből ki lehet bogarászni, hogy melyik hardverrész meghibásodása okozta a rendszer váratlan leállását.

Amúgy, aki még nem látott ilyet, annak bemutatom (a starting coredump to disk rész érdekes):

Forrás: http://vinf.net/2008/07/08/psod-purple-screen-of-death/ [1]  (PSOD – Purple Screen of Death)

Windowsnál van kék, web alkalmazásoknál fehér, a VMware a lilát választotta. Hozzáteszem, az utóbbi 2 év alatt még személyesen nem láttam ilyet Persze szándékosan előidézhető, ahogy a blog írója is tette. Vagy egy (fém) csavarhúzó segítségével a CPU foglalat körül kapirgálva.

Boot loader lehetőségek, jellemzően nem használjuk.

Az IP cím beállítása rész. Ez talán az egyik legfontosabb rész a telepítés során. Itt célszerű nagyon figyelni, hogy ne írjunk el semmit, mert utólag bosszantó, ha emiatt nem tudunk távolról csatlakozni a virtuális gépünkhöz.

Ha már itt járunk, tisztázzuk, hol tárolja az ESX szerver ezeket a kulcsfontosságú beállításokat:

Gép neve (hostname)

· /etc/hosts

· /etc/sysconfig/network

Frissítéshez: service network restart

IP címe

· /etc/hosts

· /etc/resolv.conf

· /etc/sysconfig/network

· /etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-vswif0

Frissítéshez: service network restart

Hálózati kártya fizikai címének megváltoztatása (MAC)

· 1. /etc/vmware/esx.conf

· 2. töröld a "/system/uuid" sort

· 3. /etc/sysconfig/network-scripts/ ifcfg-vsiwf0

· 4. Töröld a  "MACADDR" sort

· 5. Ismételd meg mindezt az összes “vswif” (szerviz konzol)  interfészre, ha szükséges

· 6. Indítsd újra az ESX-ed!

Az időzóna beállíátások, nem hatékony módja, ha a Budapestet jelölő kis sárga pontot próbáljuk eltaláni a térképen általános iskolai földrajz ismereteinkre hagyatkozva. A listából választva jóval egyszerűbb a helyzetünk.

Én nem tettem meg, de célszerű felvenni egybő egy dummy felhasználót is, mert a root nem tud belépni távolról SSH-n át kezdetben ( /etc/ssh/sshd_config – PermitRootLogin no ).

Az összefoglalást megtekintve indíthatjuk a telepítést.

A telepítés után egyetlen újraindítás szükséges, és máris munkára kész a rendszerünk. Nekem a telepítés egy HP DL580 (G5) szerveren kb. 15 percig tartott újraindítással együtt. Ügyesebbek a SAN boot-ot választják, és írnak egy scriptet a hálózat beállítására minden gép esetén.

Telepítés utáni újraindítás.

Indul az ESX szerver.

Indulnak a szolgáltatások.

Készen vagyunk! Így néz ki az ESX üdvözlő képernyője. A szokásos ALT+F[1-12] gombokat nyomkodva lehet változatni a helyi konzolok közt. Az ALT+F11-en kapott helyet az ESX információs lapja.

Összefoglalás

Tudom, hogy nem nagy szám ez a cikk, és picit offtopic, de úgy láttam eddig hiányzott egy rövid magyar nyelvű összefoglaló a telepítés menetéről. Bízom benne, hogy akad olyan, aki majd hasznosnak véli. A következő cikkemben a VI3 környezet konfigurációjáról és az ESX szerverek együttes tudásáról lesz szó. Ez alapozó lecke a VI4 megjelenése előtt, hogy jobban tudjak majd utalni a változásokra. Az itt leírtak nem helyettesítik a „VI3.5 Install & Configure (alap) + VCP Workshop” tanfolyamon megtanulható részletes ismereteket, de legalább alapszintű útmutatót nyújtanak.

Kapcsolódó anyagok:

VMware vSphere 4.0 – Configuration Maximums

http://vmwaretips.com/wp/2009/02/25/vmware-vsphere-40-configuration-maximums/ [2]

VMworld Europe 2009

http://www.vmworld.com/europe [3]

VMware Infrastructure 3.5 oktatás – hivatalos VATC tanfolyamok (2009)

http://www.dns-hungary.hu/products/vmware/vmware_education.php [4]

Asztali gép: otthoni barkácsolás és tanulás, kisvállalkozások költséghatékony megoldásától a 100+ gépes fürtig?

Sokak számára nem adatott meg a lehetőség (kis cégeket is beleértve) hogy oktatási vagy teszt célhoz szerver architektúrára ruházzanak be. Ha esetleg otthon szeretnéd kipróbálni az ESXi-t bizonyára nem egy szervert tartasz az íróasztalodon, tehát felmerülhet benned a kérdés: hogyan lehetne megnézni az ESXi-t a lehető legkisebb ráfordítással? Valószínűleg a notebookod sem a legalkalmasabb eszköz erre a célra. A gond a legtöbbször az, hogy a telepítő CD-t betéve bár a telepítés elindul, de a legtöbbször a hálózati kártya vagy helyi lemezek hiánya miatt elhajlik a telepítő különféle hibaüzenetekkel. „Service Tag: ABORTED”, „Unable to find a supported device to write the VMware ESX Server 3i 3.5.0 image to” és hasonlók. Az is szomorú, amikor a hálózati kártya a http://0.0.0.0 –ás IP címen ajánlja fel a „VMware ESX Server 3i” üdvözlő honlapját, ahonnan letölthető a VMware Infrastructure Client aktuális változata, illetve azzal felügyelhető a szerver.

Gondolatébresztőként, próbáljuk meg összeszedni a tapasztalatokat, kinek milyen mostanság beszerezhető (játék-desktop) gépen sikerült beüzemelni az ESXi Update2 (110271) vagy Update3 (123629)-at.

Nekem eddig az alábbit tapasztalataim vannak:

Hálózati kártyák:

· Intel EtherExpress PRO/100B (ez mentette meg az otthoni gépemet, bár csak 100Mbit/sec)

· Intel Pro/100 (Intel 82557/8/9)

· Intel Pro/100 S

· Intel Pro/1000 GT

· Intel Pro/1000 PT (ilyeneket használok éles üzemben, picit drága, ha sok kell belőle és PCI-E!)

SATA vezérlők – ha nem szempont a RAID (sajnos a szoftveres RAID-et el kell felejtenünk, legalábbis hivatalosan azt mondják, nem megy)

· Silicon Image 3512 PCI SATA (a kis piros játékkártya minden esetben életmentő)

http://www.siliconimage.com/products/product.aspx?id=29

http://www.argep.hu/trend/PCIR/Pci-raid-sata.html kb. 3E forint

A két lemezt hiába teszed RAID-be az efféle „FAKERAID” kártyákon az ESXi (Linux származék) külön fogja őket látni, és majd jól nem működik a RAID. Én szóltam!

SATA vezérlők – ha szempont a RAID (akkor sajnos csak a hardveres RAID támogatott)

· 3Ware 9650SE/9690SA

· Adaptec 2610SA

· Promise SATA300 TX2 Plus

· Promise SATA300 TX4

· stb.

Nem akarok okosabbnak tűnni, mint ez a honlap, itt minden le van írva, illetve van egy rakás success story, hogy ki milyen gépet barkácsolt össze:

„Motherboards and unsupported servers that work with ESX 3.5 and / or ESXi 3.5 Installable

Lasted updated – 2008.11.15”

http://www.vm-help.com/esx/esx3.5/Whiteboxes_SATA_Controllers_for_ESX_3.5_3i.htm

„trying to build a cheap test home ESXi server”

http://www.hardforum.com/showthread.php?t=1337134

A legjobb ár/teljesítmény: desktopot vagy szervert?

Kíváncsian várom a hozzászólásokat (recept), hogy ki milyen gépen tudta beüzemelni látogatóim közül. Vajon mi a maximum, amit egy desktop alaplapból ki lehet hozni a legjobb ár/teljesítmény mellett? Az asztali négymagos CPU-k (különösen a Q9xxx sorozat) nem maradnak el teljesítményben a szerverekben megtalálható hasonló XEON processzorokhoz képest. A memória (ECC hiányában) az asztali gépekben kb. negyed áron beszerezhető, korlátai: 8GB (4*2GB DDR2) szokásos lassan minden játékos gépében megtalálható, 12GB (6*2GB DDR3) az új Intel X58 és Intel Core i7 estén gazdagabb csemeték részére, 16GB (4*4GB DDR2) ha valaki 16GB DDR2 RAM KIT-re keresgélne és lenne erre felesleges 250-545 ezer forintja. Nem viccelek: http://www.argep.hu/product_807768.html, http://www.amazon.com/OCZ-OCZ2G80016GQ-16GB-800MHz-PC2-6400/dp/B001EZKL5O szóval ez még nem aktuális. Talán jövőre már utánunk dobják, de akkor már a 32GB-ra fogunk ácsingózni Aki egy kicsit régebb óta virtualizálgat szabadidejében az valószínűleg tudja (már megszívta az „IO bottleneck-et” párszor), hogy a virtualizáció nagyrészt a storage-ről szól, nem véletlen hogy VMware mögött is az EMC, a világ egyik legnagyobb storage-rendszer gyártója áll. Azt kell hogy mondjam, eltekintve a ház és redundáns táp/stb. kérdésektől az, hogy desktop vagy szerver gépünk van (érzésre/kapacitásra) az a benne dolgozó vagy inkább rákötött (FC+HBA) diszk rendszeren fog múlni. Aki pedig ezeket a diszkrendszereket meg tudja vásárolni annak nem okozhat gondolt pár filléres (1 unit magas) penge szerver beszerzése sem. De ez már egy másik világ.

A legegyszerűbb megoldás tanulni pl. egy Compaq D530. Én egy ilyet vettem.

Nem szeretek szívni. Szeretem, ha a dolgok mennek, és nem azzal töltök el hosszú éjszakákat, hogy bütykölöm a gépemet, hogy végre fusson rajta az ESXi, mert nincs pénzem egy „igazi” szerverre. Ismerős? Én például vettem egy Compaq D530-at, mert ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak próbálgatni itthonra. Az elköltött 18 ezer forintból szerintem még 2db Intel Pro 1000 hálózati kártya sem jött volna ki, nemhogy egy rendes RAID vezérlő. A tippet itt találtam: „Trying to build a cheap test home ESXi server” http://www.hardforum.com/showthread.php?t=1337134

A használt gépet hazahozva kifújtam belőle a port, és a helyére bepattintottam 2*1GB DDR RAM-ot. Nézegettem a Celeron CPU-t, amit vélhetően sosem fogok kicserélni egy Pentium4 3000-re, mert szomorúan láttam, hogy a 4GB memória korláthoz az 1 merevlemez, cipőkanállal befeszegetve megoldás párosul. Viszont cserébe kicsi aranyos, halk. És olcsó!

Hátul a csatlakozók Kánaánja fogad, bár számomra csak a táp és a gigabit LAN érdekes, amit persze 100Mbit-es szutyok DSL router-be kötöttem. Nem lesz ebből így iSCSI… na mindegy.

Az ESXi telepítő CD-t kiírva és betéve kb. 5 perc alatt felment rá az ESXi szerver. Ezt az ISO-t használtam: VMware-VMvisor-InstallerCD-3.5.0_Update_3-123629.i386.iso ez az Update 3-as, most elérhető aktuális verzió. Következő cikkemben a telepítésről lesz szó: itt felmerül majd az USB kulcsra telepítés lehetősége (hiszen csak 32MB), érdekes kérdés hogy hogyan lehet drivereket mégiscsak „belehackelni” a telepítőbe és utána a nem támogatott hardverre mégiscsak feltenni.

Befejezésül, még egy kép az (elérhető áru) működő teszt rendszerről:

A virtuális hardver

A támogatott vendég operációs rendszerek közt természetesen nem található meg a Windows 7, így a rá legjobban hasonlító Windows Vista-t választottam. Ez alapján az alapértelmezett 1GB memória / 16GB merevlemez kombinációt elfogadtam.

Telepítés

Míg a fenti bevezetőt megírtam, fel is kúszott a virtuális gépbe a Windows 7. A merevlemez masszívan villog, de betudható a kis teljesítményű (5400RPM) notebook lemeznek.

A telepítés kb. hasonló élmény volt, mint egy Vista. Nem kérdez semmit, megy, aztán egyszer csak készen van.

A telepítő újraindítja a gépet a „Completing installation” résznél és utána még hosszú perceket szuttyog. Ez a régi Windows 3.1 telepítők kellemes hangulatát idézte, amikor 99% után még 2X annyit kellett várni, mint amit az addig eljutáshoz. Azért nem ilyen vészes a helyzet

Első indítás

Az elején megváltozott az indító kép:

Az újraindítások után a szokásos telepítéssel kapcsolatos dolgokat kell megadni (frissítések, időzóna, stb.).

A hálózat beállításnál újdonságok fogadnak:

Tartalom megosztást segítő lehetőségek, valószínűleg, ha még mindig nem XP felhasználó lennék, jobban tudnám itt miről van szó

Barátkozás a Windows 7 virtuális géppel

Alapvetően a telepítést követően mindent rendben találtam. A legtöbb funkció remekül működik.

Internet Explorer 8 és Windows PowerShell 2.0 fogad. Hiába, a cmd parancs már obsolate.

A „My documents” helyett itt „Libraries” fogad a saját anyagok csoportosítására. Ez tetszik.

Első ránézésre tetszik, szerintem a Vistát már kihagyom, megvárom, míg egy későbbi verzió kijön ebből, és majd azt próbálgatom.

Jelenleg a legstabilabb MS asztali operációs rendszer a Windows 2008. Ez nem vicc, itt egy leírás hogyan lehet a Windows 2008 szervert asztali gépre munkaállomássá faragni: http://www.win2008workstation.com/wordpress/. Picit drága mulatság egy Windows 2008 szervert otthoni célra venni. Reméljük, mielőbb segít ezen a várva-várt Windows 7.

(A Microsoft Windows 7 (régi kódnevén Vienna, azelőtt Blackcomb) a Windows Server 2008-ra épülő operációs rendszer, melynek megjelenése 2009-re várható.)

Kapcsolódó hivatkozások:

Windows 7
http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Windows_7

Máris jobb a Vistánál a félkész Windows 7

http://index.hu/tech/szoftver/frrdl081104/

Windows 7: végleges a név

http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20081014-windows-7-vegleges-a-kovetkezo-microsoft-operacios-rendszer-neve.html

Windows 7 előzetes a torrentoldalakon

http://www.sg.hu/cikkek/63699

PDC: a Windows 7 első nyilvános szereplése
http://www.sg.hu/cikkek/63588

Mivel a Windows 98-at már nem támogatja a VMware, így Other 32bit OS ként lesz a virtuális hardver megadva.

Ha emlékeztek még, volt annak idején menő boot-olható CD verzió, amiről fel lehetett tenni a 98-at. Nekem csak a floppys változat volt meg, így abból kellett megoldani (az én CD-m nem indult be a VMware alatt). Szerencsére manapság bármit meg lehet találni a neten, így egy Windows 98 SE indítólemezt nem volt gond letölteni innen http://www.allbootdisks.com/download/98.html .

Egy kis kreativitással rá lehet jönni, hogy az IMG fájlt át kell nevezni FLP-re (Windows98_SE.flp) mert csak úgy lehet odaadni a VMware server 2.0-nak. A Win98SE CD-ből is kell egy ISO-t készíteni, azt pedig rákötni a CD meghajtóra.

Ekkor így néz ki a hardver:

Ezt követően remek nosztalgia élmény nyújt a rendszer indítása. Külön szórakoztató a tény, hogy a kb. 1998-ban megjelent Windows 98 a 2008-as VMware szerver 2.0-án fut. 10 év időutazás! Hűű.

Ha sikerült magadhoz térni a csodálattól, azt javasolom, válaszd a CD-s üzemmódot.

Hogyan tovább? Először is kell készíteni egy partíciót. Most fdisk a barátunk, mert emlékszel még az általános iskolai DOOM partyba fulladt számtech órákra, ahol a tanár a DOS-t mutogatta Neked és esetleg ezt a kütyüt is megemlítette. Szóval, miután elindult a gép, írjuk be fdisk (A:\>fdisk).

A VMware alap 8GB-os lemeze nagyobb, mint 512MB, tehát javasolnám a FAT32-őt, ha nem akarod megszívni (a FAT asszem max. 2GB).

Csinálj egy elsődleges partíciót, legyen az összes hely (1-es, 1-es majd Y). Szól, hogy majd újra kell indítani. ESC-re kilép. Ezután reboot (nyomj egy reset-et a virtuális gépnek a webes felületen).

A rendszer újraindítását követően már sokkal szimpatikusabban boot-ol a rendszer. Most jön, amivel annak idején egymást a folyósón ijesztgettük: FORMAT C: ! Ahhoz, hogy korrektül leformázzuk a C meghajtót írjuk be: (A:\>format c: /u /s). A /u a tuti sikamika, a /s pedig a sys parancshoz hasonlóan rányomja a rendszer indításához szükséges fájlokat. Ekkor már el tud indulni a gép az indítólemez nélkül is, de ez most mindegy. Adjunk nevet a lemeznek.

Most jön a tudás! Ha nem akarsz telepítés közben gyomorfekélyt kapni, jobban teszed, ha átmásolod a telepítő fájlokat a virtuális merevlemezre. Ha voltál nagy cégnél rendszergazda, biztos megtanultad, hogy a Win98 telepítő fájlokat a C:\Windows\Options\Cabs mappában illik elhelyezni (lehet máshol is, de ez az ajánlás).

Hozd létre a szükséges mappákat és másold át a telepítő fájlokat. A bénázástól eltekintve ezt kell neked is tenned:

Most, mielőtt indítanád a telepítőt, azt hiszem, jobb lenne újraindítani a gépet. Pontosabban kikapcsolni, és „kivenni” a virtuális floppyt/cd-t, hogy az operációs rendszer a saját lábán álljon. Úgy majd jobb lesz indítani a telepítőt. A floppyt kösd át fizikai meghajtóra – még jól jöhet (!). A CD-t szintén. Ne lepődj meg, hogy a hardver módosítása után nem változik a webes felület, ez egy BUG (beta2).

Ha párszor megnyomod a reset-et, egy pillanatra felvillan a Win98 indító képernyő, aztán megjelenik a parancssor. Ez azt jelenti, hogy eddig tudtál követni. Gratulálok! A nehezén már túl vagyunk, már csak fel kell installálni a Windows 98-at.

Indítsd el a telepítőt!

Halkan megjegyzem, hogy Win98 telepítő elhajt, ha nincs legalább 32MB memória allokálva a géphez. Akkor 8GB RAM-mal akár 200 db Win98 is elfut egy gépen – nyilván elméletben

Egy rövid ideig a Microsoft (Ééérted?!!!) ScanDisk szórakoztat, aztán megjelenik a várva várt grafikus csoda!

Ez azt írja 60 perc. Emlékeim szerint régen (amikor a 486 DX2/66 menő volt) minden időt meg kellett szorozni kettővel. Szerintem, a mostani Core2 6550-es gépemen is el fog telni az 1 óra Különösen, ha közben cikket is írok. Haha!

A könyvtárválasztásnál nem ijedsz meg a C:\WINDOWS.000-tól, jól átírod C:\WINDOWS-ra! Közli, hogy létezik, nyilván, az előbb csináltam a MS ajánlás alapján. Utána, ha van kedved (időd) válogatsz az összetevőkből, megadod a gép nevét, stb.

Az indítólemeznél előbb azt kéred (mert félsz, hogy kilép), aztán a Mégse (és nem Mégsem) gombbal megmenekülsz. Ha mázlid van, eljutsz a fájlok másolása részig. Ha közben elhajlottál, akkor legrosszabb esetben lépj vissza a setup.exe – részhez, és kezd újra a telepítést.

Nekem 29 perc volt hátra, amikor elindult a fájlok másolása. Az idő most 20:11. A lemeztömb a gépemben elég lomhán teker, az idő lassan telik a „Becsült hátralévő idő” alapján, meg amúgy is.

Most azt írja, hátravan még 20 perc, az idő most 20:19. A virtuális gép újraindul. Valószínűleg Te is emlékszel, hogy ezután még vár ránk egy sor bohóckodás, mire a START gombot megnyomhatjuk.

Szidhatod a Vistát (én is maradtam az XP-nél), de a Windows telepítése sokat javult az elmúlt 10 évben (mára nem zaklatja a felhasználót buta kérdésekkel).

Újraindítás után a Felhasználó adatai megadása helyett hosszú percekig nézegettem az árnyék nélküli homokórát. Most mi van? Mikor jövök én?

Van három unalmas gomb (már a Mégse felirat sem szórakoztat). Nem lehet nyomni semmit! Lefagyott, basszus! Nyomok neki egy reset-et!

Izgalom indul: az első fagyás! Megoldás: váltsunk VMware Workstation-re?

Az unalmas telepítés közben váratlan (de üdítő) fagyás okozta gyors szívverésed is normalizálódik, míg a ScanDisk szórakoztat (atom lassú 8GB-os lemez). Semmi gáz, annak idején volt ilyen, asszem mindig volt egy reset nyomás a telepítés közben.

Egy pillanatig megy, aztán jól lefagy újra. Affene. Most mi legyen? Biztos valami virtualizációs hardver driver gondja van. Nehogymár, itt abbahagyjam a cikket. Kérdezzük meg a Google-t!

A VMware hivatalos leírása szerint mindennek jól kellett volna mennie. Ezek sumákolnak valamit!

http://pubs.vmware.com/guestnotes/wwhelp/wwhimpl/common/html/wwhelp.htm?context=guestnotes&file=guestos_win98.html

Van egy említés, hogy a hálózatot majd csak az operációs rendszer után tudod feltenni, oké. A hálózati kártya eltávolítása és az 512MB RAM nem segített, épp csak beírom a felhasználónevet, kifagy. Basszus.

Akkor most folytatom a notebook-omon, ahol a VMware Workstation 6.5 (beta) új szolgáltatásait tesztelem. A virtuális gépet átmásolva/megnyitva majd indítva ilyet szól:

Mivel a notebook lassabb, egy picit tovább jutottam, de ugyanott fagy. Most mi legyen? A google tartja bennem a lelket, hogy létezik olyan ember, aki ezt megoldotta, illetve a hivatalos leírás szerint is ennek azért mennie kellene.

Nyugdíjas apukámtól tanultam, hogy ha valami nem megy a számítógéppel, a megoldás az, hogy pánikszerűen összevissza kezdj el kattintkatni, és előbb (utóbb) sikerül mindent megoldani.

A módszer valamelyest szofisztikáltabb megoldása nálam is működhet. A feladat komolyságához mérten mindent bevetettem!

Kivettem a floppy és CD meghajtókat. Észrevettem, hogy a Vmware Workstation 6.5 beta az bizony Windows 98-at is támogat vagy legalábbis ott van a listában Jól átállítottam arra.

Illetve még a speciális beállítások közt benyomtam, aminek jól hangzott a neve és köze lehet a hibához. Nesze Neked VMware szakértő!

És láss csodát! Működik, továbbment. Ne kérdezd mi oldotta meg, nem tudom, de most már nem érdekel. Házi feladat a hiba pontos okának utána járni! Ha-ha!

Kb. fél óra vakvágány után most nagy öröm folytatni a telepítést immár egy másik gép másik virtualizált környezetében. Ha tudná ez a nyamvadt telepítő, hogy nem egy 486-ra húzzák…

Ez után annyira megö(/ő)rültem, hogy nyomtam Neked a PrintScreen-t, mint süket a csengőt. Az eredmény fokozza a nosztalgikus érzést.

Különösen ez a kis dob vicces, amit már fáj, olyan sokáig kell néznem. Még 7 perc van hátra.

Lassú mint a dög. Pedig ez is vagy 2400 Mhz. Biztos telerakták lassító ciklussal, hogy a régi rendszergazdák több órát számlázhassanak Win98 telepítés jogcímen. Még mindig 7 perc van hátra. Azóta el is mosogattam, vagy én vagyok szuper gyors konyhai alkalmazott (párom nagy örömére), vagy ez a telepítő iszonyat lassú itt.

Miközben telepít, régi CD és floppy lemezeimet porolgatom. Jól szórakozok, van itt minden, mint a vásárban: Norton Commander, Turbo Pascal. Doom2. Haha. Nagyjából az volt az utolsó játék, amit nyomtam. Képesek voltunk modemen (9600 BPS – Bit/Sec) egymást felhívva este „gyakni”. Persze, akkor még pár forint volt egy perc, atom kedvezményes éjszakai Matáv tarifa. Nem érted miről beszélek, ha szélessávval otthon születtél.

A biztonsági rendszer atom.

Ha van kedved, adsz egy jelszót, ha nincs Mégse gomb. Természetesen, ez a módszer később is alkalmazható a Windows belépés során! Haha! Talán arra tervezték a Win98 logint a MS szakemberei, hogy elrejtheted vele a pornó képet a párod elől, amit háttérnek beállítottál (a profil nem használható jelszó nélkül). De jajj neked, ha megtalálja a videókat. Magyarázhatod, hogy ez így normális. A lényeg a lényeg, a FAT32 az nem NTFS, szóval semmilyen jogosultsági rendszer nincs a lokális gép szintjén. A hálózati biztosnághoz Windows szerver kell, domainbe téve annak erőforrásai elérhetőek.

Belépés után még egy kis dobolás, aztán végre nyomhatod a START gombot. A vakvágánytól eltekintve elég sokáig tartott a telepítés. Simán több, mint 1 óra.

Hálózat életre keltése

Enabling Networking After Installing Windows 98

If networking was disabled at the time you installed Windows 98, you can enable it after the operating system has been installed. To set up networking for a virtual machine, power off the virtual machine and add a network adapter to the configuration. When you power on the virtual machine, Windows 98 automatically detects an AMD PCNET Family Ethernet Adapter (PCI-ISA) and prompts for the Windows 98 CD-ROM to install drivers. The default Ethernet adapter settings should work well and do not need to be changed. Use the Network icon in the Windows 98 Control Panel to view or change network settings. For example, you might want to add the TCP/IP protocol since Windows 98 does not install it by default.

Hát igen, annak idején még nem volt divat a TCP/IP. Viszont a játékok és a novell hálózat szárnyallt az IPX/SPX-szen. Asszem az SE (Second Edition) verzióban a TCPIP már benne van, kiderül mindjárt.

Amit még meg kell oldani: visszatenni a CD és Floppy meghajtókat. Hálózatot csiholni bele. Esetleg feltenni a Vmware tools-t, bár az már elég vadul hangzik (utána kell nézni, hogy 98-ra jó-e).

Mielőtt elindul a virtuális gép biztos ami biztos, visszaállítottam a Win98 telepítő ISO CD-t, hátha majd kéri. A Windows 98 indítása remekül lelassítható egy hálózati kártya hozzáadásával hálózat nélkül.

Újraindítás után mindenféle egzotikus hardvert talál: „PCI SCSI Bus Controller” stb.

Ehhez használta a CD-t! Majd ezt követi a Vmware leírás által is beígért AMD-s hálózati kártya.

A sok új hardver telepítése után kénytelen vagyok elszenvedni egy újraindítást.

És tudja, és tudja! Nem kellett semmi sem ácsoljak, működik. A másik gépől is. Nahát! Ma is érdemes volt felkelni (persze nem emiatt). Nincs bosszantó Windows tűzfal, lehet ész nélkül PING-elni a Vmware bride-en keresztül.

Tegyünk rá VMware tools-t!

Na, tegyük tönkre, ami eddig működött: nyomok rá egy Vmware tools-t!

Egy sportszerű nehezítés. Aztán még egy, amikor az egér meghajtót tenné fel.

Semmi meglepő, a „Drivers” mappában pont az a két meghajtó található, amit kézzel kell belehegeszteni, ami az imént nem ment fel magától az automatikus telepítéssel.

Az egér telepítése után lehet gyakorolni a Windows billentyűzetről irányítását, mert a nyíl beáll. Az újraindítás táblák közül ez egyikre ráevickélek TAB-bal és érdeklődve várom a lassan 4 órás (!) munkám színes-szagos eredményét.

A rendszer majdnem fullos: SVGA szép színes, az egeret végre CTRL+ ALT nélkül is ki tudom húzni az ablakból. A Vmware tools szervíz egy ideig futott, aztán egyszer csak elfáradt (piros X az óra mellett). Sebaj, ez most már nem zavar engem.

Vállakozó szellemű társaimnak házi feladat a hangkártya beállítása.

Költözés vissza a VMware szerver 2.0 alá

Nem bírtam ki, hogy ne próbáljam ki az új WMware alatt a Workstation 6.5 alatt belőtt Win98-at. Tudni akartam, hogy a telepítő tréfált velem, vagy a virtuális hardverrel van gond.

BINGO! Működik! Sejtettem. Hurrá!

Kész az operációs rendszer! De mire használjuk?

Gondoltad volna, hogy a régi játékok simán elfutnak a VMware ablakban. Nagyon szórakoztató. Nekem itt egy P4 3.6 Ghz-es gépem van. A DOOM II kb. egy 486 DX 33 sebességével fut rajta.

Picit akad, de ha az ablakot kettővel leveszem, egész jó. Bélyeg méretben pedig már röptében a legyet is lerakétázom!

Egy másik nagy kedvenc a Stunts, autós játék. Need For Speed sehol nincs ehhez képest!

Ismerős?

A grafika lenyűgöző!

Nézzünk még egy stratégiai játékot.

Az egér 100%-osan működik!

Karácsonykor mennyit nyomtuk ezt annak idején. Amikor éppen untam a Turbo Pascalt. Most szinte alig jut eszembe hogy kell kódolni, agyamra ment a PL/SQL és a C# azóta.

Azért szórakoztató 15 év után újra látni ezeket. Lám, erre is jó a virtualizáció!

Összefoglaló

A Windows 98-at célszerűbb a Vmware munkaállomás változatán telepíteni. Nem lesz könnyű menet, ahogy a fenti leírásból látszik. A telepítés után célszerű feltenni a VMware tools-t (egy kis kézimunkát igényel). Összességében, nem voltam elragadtatva a sebességétől a Windows98 virtuális gépnek, de azért használható erre-arra. Az XP mintha jobban futna, valószínűleg a fiúk többet dolgoztak a meghajtók írásán. Ha sikerült kedvet csináljak egy kis nosztalgiázáshoz, hát hajrá!