PROGRAM:

10:00 – 10:15
Köszöntő (Sándor István/VMUG), pályázat kiírás (Kozák Tamás/VMware)
10:15 – 11:15
vSphere 4.1 újdonságok és gyakorlati párhuzam (Sándor István/VMUG, Macskásy Attila/VMware)
11:15 – 12:00
Adatvédelem, Monitoring és Adminisztráció Vizioncore termékekkel – (Lovas Balázs/Arrow ECS)
12:00 – 12:40
SZÜNET
12:40 – 13:30
Symantec technológiai fejlesztések VMesare (Mark Stockham / Symantec)
13:30 – 14:00
Kliensoldali virtualizáció, ESX futtatás workstation alatt (Player, Workstation, Server) (Bognár Attila/NetAlfa Kft.)
14:00 – 14:50
Az EMC VAAI technológia bemutatása (vStorage APIs for Array Integration) (David Hanacek/EMC)
14:50 – 15:00
Rendezvény zárás (Sándor István/VMUG)

Regisztrálok a rendezvényre!

HELYSZÍN:
Aréna Pláza – Cinema City Aréna
Budapest VIII. Kerepesi út 9.
Parkolás ingyenes a pláza mélygarázsában
Megközelítés
Térkép

A vCenter 4.1 csak 64-bit OS-re telepíthető.

http://kb.vmware.com/selfservice/microsites/search.do?language=en_US&cmd=displayKC&externalId=1019144

A Dynamic Memory gyakolatilag a Hyper-V 1.0 kripli memória-kezelését orvosolja. Anno ugyanis, amennyi RAM-ot odaatál egy VM-nek, azt a VM a  fizikai memóriából rögtön ki is harapta. Ennek köszönhetően aztán, hibába szerettél volna 10VM-et futtatni mindet 1-1gb ram-mal, ha a host-ban csak 8Gb ram volt, akkor a 7. VM után vége volt a konszolidációnak.

A DM most már megengedi, hogy a VM-ek dinamikusan használják fel a gépi memóriát, előre meghatározott méretek között. Szerencsére az MS nem a guestOS-re bízta az újabb ram területek allokációját, hanem az enlightenment-en keresztül végzi el. Ennek köszönhetően azon guestOS-ek is használhatják ezt a funkciót, amelyek egyébként hot-add funkciót nem tudnak.

Nos, ez a feature ESX-nél még a 2.0 soroztban megjelent (2003). Az ESX-nél alap kialakítás, hogy a VM-ekszinte soha nem kapják meg a számukra konfigurált ram-ot. Az esx van annyira okos, hogy csak akkor áldoz fizikai ram-ot egy VM-re ha annak valóban szüksége van rá. Emiatt aztán a konszolidációs ráta is sokkal-sokkal magasabb, mint egy hyper-v esetben.

A DM szépséghibája, hogy nem minden guestOS támogatott. Szerencsére a legnépszerűbb OS-ek hasznáhatják, de pl. linux VM-ek egyelőre nem. A VMware-nél ilyen limitáció természetesen nincs, a funkció teljesen OS agnostic.

A DM gyakorlatilag az ESX-ekben lévő Share funkciónak feleltethető meg. Persze ESX-ben share-ekkel a CPU-t és a disk IO-t is tudjuk szabályozni a ram mellett, továbbá ezen értékek futás közben is, sőt időzítve is változtathatóak. Számomra nem derült ki, hogy a DM prioritása bekapcsolt gépnél vajon változtható vagy sem…

Mi van még hátra? Nos ha az MS be akarja fogni az ESX ram kezelését, még van mit csinálni:

• nincs page sharing
• nincs kernel swap
• az ESX 4.1-ben lévő Memory Compression újabb elképsztő megoldást hozott, ami szerintem egy újabb mérföldkő ram kezelés terén.

A két platform közötti architektúrális különbségen kívül funkcionálisban is van eltérés, melyek adott esetben fontos tervezési szempontot jelenthetnek.

A http://kb.vmware.com/kb/1015000 cikkben a VMware összefoglalja a 4.0-ás ESX és ESXi közötti különbségeket, a http://kb.vmware.com/kb/1023990 cikk a 4.1-es különbségeket taglalja. Azért lehet lényeges a 4.0-ás különbségeket is tanulmányozni, mert a migrációt érdemes esetleg 4.0 platformon elindítani tapasztalat gyűjtés céljából (a 4.0-ás vCenter nem tudja kezelni a 4.1-es hipervizort).

A fenti KB cikkek azonban nem teljesek, tapasztalat szerint további két korlátozás is van:

• soros port nem irányítható át virtuális gépbe (http://kb.vmware.com/kb/1003129)
• a VMware Tools-ban nincs Linuxos .rpm csomag (könnyen orvosolható, de nem árt róla tudni; http://kb.vmware.com/kb/1010714)
• ESXi PXE indítható (http://www.vmware.com/resources/techresources/10016) – ez nyilván jó pont

Tipikusan mi az, amire figyelni kell a migrációnál?

• naplózás kezelése (http://kb.vmware.com/kb/1016621)
• hibakeresési mechanizmusok (4.1 esetén már támogatott a “tech support mode”)
• “third-party” alkalmazások, egyedi szkriptek, melyek a Service Console-t használják
• 4.0 esetén nincs AD integráció (4.1 esetén már van): felhasználó azonosítási szabályzatok kapcsán probléma lehet
• soros port átirányításának hiánya
• nincs WebAccess (4.1-től ESX-ben sincs)
• hardver felügyeleti integráció eltérő (például Dell OpenManage)

Ezenkívül egyéb (jellegű) kérdések is felmerülhetnek, például tipikusan az, hogy a jövőbeli kiszolgáló beszerzéseknél kell-e egyáltalán lokális merevlemez a kiszolgálókba vagy sem (lokális USB vagy SD memória olcsóbb  két merevlemeznél, megfontolandó a SAN boot, esetleg PXE): ha most van beszerzés, de az ESX megszűnése miatt 6 hónap múlva kezdődik a migráció ESXi-re, akkor valószínűleg felesleges merevlemezekre költeni.

Milyen egyéb probléma/kérdés merülhet fel ESXi esetén?

Végre eljött a nap, amire vártam! Kint a Wyse PocketCloud megoldása Android telefonokra is.

Az iPhone-os verzió óta ácsingóztam már erre… Úgy tűnik a sok,  könyörgő email megtette a hatását!

Ezzel a megoldással végre a metrón ülve is elérhető az adatközponti virtuális desktop-om:).

Megoldás: a vSphere Clientet indító parancsikon “cél” mezőjének végére “-locale en_US” írandó, azaz a vpxClient.exe programot ezekkel a paraméterekkel indítsa.

Az alkalmazás letölthető innen.

Korábban leírtam

Hogy miért?

A leírásban szerepel, hogy a sysprep összetevőit egy szigorúan meghatározott helyen kell biztosítani a VC számára:

• Első lépésként le kell tölteni a Microsoft oldaláról a sysprep csomagot minden olyan Windows verzióhoz, amelyből template-t szeretnénk készíteni:
  • XP: 32 bit, 64 bit,
  • Server 2003:  32 bit, 64 bit.
• A letöltött csomagot ki kell bontani, pl.: “WindowsServer2003-KB926028-v2-x86-ENU.exe /X“
• A kibontott fájlok között meg kell keresni a deploy.cab fájl, aminek a tartalmát kicsomagolva a Windows verziójától függően el kell helyezni a vSphere Center megfelelő könyvtárában, melynek a gyökere a “C:\Documents and Settings\All Users\Application Data\VMware\VMware VirtualCenter\sysprep“, a vCenter telepítése által már itt létrehozott könyvtárak nevei jó támpontul szolgálnak a megfelelő kiválasztásában.

A bökkenő ott van, hogy ilyen könyvtár valójában nem létezik Windows 2008-ban, bár hivatkozások segítségével fel van építve, ezeket követve el lehet jutni a valós könyvtárig:

Magyarul, a sysprep fájljait a “C:\ProgramData\VMware\VMware VirtualCenter\sysprep“ könyvtárban kell elhelyezni, minden más változatlanul érvényes a leírásban:

• “C:\Document and Settings” => “C:\ProgramData,
• “All Users”=> “C:\ProgramData,
• “Application Data”=> “C:\ProgramData

PROGRAM:

09:30 – 10:00
Érkezés, regisztráció

10:00 – 10:10
Köszöntő – Sárándi Attila (VMUG)

10:10 – 10:40
Automatikus SRM failover / failback heterogén storage környezetben az EMC RecoverPoint segítségével – Bozsik Attila (EMC Magyarország Kft.)

10:40 – 11:20
VMware virtualizáció 0 forintért – Mire és hogyan használjam az ingyenes ESXi-t? -
Lovas Balázs (Arrow ECS)

11:20 – 12:00
Készítsünk saját VirtualCenter kiegészítőt (plugin-t)! – Sándor István (Magyarországi pénzintézet)

12:00 – 12:40
Ebédszünet

12:40 – 13:20
Disaster Recovery – Zsák Csaba (Andrews)

13:20 – 14:10
Virtualizációs piac (2010, első félév): versenytársak összehasonlítása technológiai szemszögből – Macskásy Attila (VMware)

14:10 – 15:00
Viszlát VCB! Hello DataRecovery! Mentési megoldások a VCB után – Lovas Balázs (Arrow ECS)

HELYSZÍN:
Aréna Pláza – Cinema City Aréna

Budapest VIII. Kerepesi út 9.
Parkolás ingyenes a pláza mélygarázsában
Megközelítés

Térkép

Regisztráció itt!

Over the past month I have installed and tested almost every single tool on my previous blog post of A List of FREE VMware vSphere Tools. I will be doing a demo of these Top 10 tools and utilities at the next Kentuckiana Virtualization Users Group meeting on May 21st. (note: I did not put any free tools from VMware in the top 10. Why? Alot of products from VMware are awesome, I just wanted to give other vendors and contributers of the VMware community a chance to shine.)

Az alábbi oldalon megtalálható az első 10 legjobbnak értékelt alkalmazás. Érdemes egy pillantást vetni mindegyikre és tetszés szerint használni is azokat. Hogy miért? Sok nyűgtől megkímélik az embert és — nem utolsó sorban — ingyenesek!

Először is érdemes tisztázni, Linux alatt a “HotPlug CPU” képesség “csupán” a futatott kerneltől függ.

Q: How to enable my kernel to support CPU hotplug?
A: When doing make defconfig, Enable CPU hotplug support

"Processor type and Features" -> Support for Hotpluggable CPUs

Make sure that you have CONFIG_HOTPLUG, and CONFIG_SMP turned on as well.

You would need to enable CONFIG_HOTPLUG_CPU for SMP suspend/resume support as well.
Q: What architectures support CPU hotplug?
A: As of 2.6.14, the following architectures support CPU hotplug.

i386 (Intel), ppc, ppc64, parisc, s390, ia64 and x86_64

(további információ: cpu-hotplug.txt, kernel dokumentáció)

Azaz az általánosan használt architektúrák bármelyikén használható, amennyiben legalább 2.6.14-es kernel fut a gépen és a kernel megfelelően van fordítva. A tapasztalatom szerint a hivatalos disztribúciók figyelnek arra, hogy a kernel jól legyen fordítva.

A processzorok mindegyikének — az első, azaz nulladik sorszámú kivételével — mindegyikének van egy online tulajdonsága, mely a processzor használatát jelzi.

A processzorokat a /sys/devices/system/cpu könyvtárban lehet fellelni, minden processzorhoz egy alkönyvtár tartozik. Az én egyik gépem így néz ki:

root@deb:/sys/devices/system/cpu# ls -l
összesen 0
drwxr-xr-x 4 root root    0 máj   18 09.34 cpu0
drwxr-xr-x 4 root root    0 máj   18 09.34 cpu1
drwxr-xr-x 4 root root    0 máj   18 15.15 cpu2
drwxr-xr-x 2 root root    0 máj   18 09.34 cpu3
drwxr-xr-x 2 root root    0 máj   18 09.34 cpufreq
drwxr-xr-x 2 root root    0 máj   18 09.34 cpuidle
-r--r--r-- 1 root root 4096 máj   18 15.28 kernel_max
-r--r--r-- 1 root root 4096 máj   18 15.28 offline
-r--r--r-- 1 root root 4096 máj   18 15.28 online
drwxr-xr-x 2 root root    0 máj   18 09.34 perf_events
-r--r--r-- 1 root root 4096 máj   18 15.28 possible
-r--r--r-- 1 root root 4096 máj   18 15.28 present

A processzorokat a cpu<sorszám> könyvtárakban lévő online “fájl” értékének állításával lehet engedélyezni (1) és tiltani (0). Az első processzor — a cpu0-t — természetesen érinthetetlen.

Esettanulmány, saját tapasztalat

A feni gépet (Debian, mert az a jó :]) egy processzorosként hoztam létre és természetesen engedélyeztem a konfigurációban a “Memory/CPU Hotplug” opció kettősét (mert a memória sosem lehet elég :]). A gép spam-szűrőnek készült és hamar rá kellett jönnöm, hogy bizony alul méreteztem (OFF: a hozzánk beérkező levelek 85%-a spam!!!) a hardvert. A fenti engedélyezett opciónak hála gond nélkül lehetett memóriát és processzort hozzáadni a géphez. Csak épp a processzort bár észreveszi, nem kezdi el magától használni a kernel. A használatba vételhez léteznek letölthető script-ek (volt róla szó a legutóbbi vmug-on), de lehet kézzel is csinálni, valahogy így:

1. CPU meglétének ellenőrzése: ls -l /sys/devices/system/cpu
   Az új processzor cpu<sorszám> formában könyvtárként látszódig.
2. az új CPU állapotának ellenőrzése: cat /sys/devices/system/cpu/cpu1/online
   0: kikapcsolt, 1: bekapcsolt állapotban van, valószínűleg 0 lesz az eredmény
3. új CPU bekapcsolása echo 1 > /sys/devices/system/cpu/cpu1/online
   a 2. ponttal lehet ellenőrizni a bekapcsolt voltát

Kikapcsolni hasonlóan lehet egy processzort: echo 0 > /sys/devices/system/cpu/cpu1/online. Ilyenkor természetesen a gép virtuális konfigurációjából nem törlődik a processzor, ott elvenni CPU-t továbbra sincs lehetőség, de a virtuális gép “elfelejti” azt használni.

Segítségével egyetlen programmal lehet áttekinteni a virtuális környezet — gazda és vendég gépek — minden, hardverrel kapcsolatos működési paraméterét. Használata csak Windows-on lehetséges és .NET 2.0 meglétét követeli.

Az alkalmazás által biztosított információk:

• Virtuális gépekről:
  • processzor
  • memória
  • lemezek
  • hálózati kártyát
  • floppy/cd-rom (lecsatolás is)
  • snapshot
  • VMware Tools állapota (frissítési kérés kiadása is)
• ESX hostokról:
  • processzor
  • memória
  • háttértárak
  • hálózat (kártyák, szviccsek, PG-k)
• legfontosabb: egészség ellenőrzés (health check), mely a lehetséges anomáliákra hívja fel a figyelmünket (pl. kevés tárhely, magas cpu használat, aktív vagy zombi snapshotok, zombi háttértár — .vmdk — fájl, vendék tárhelyének “elfogyása”), az anomáliát definiáló paraméterek sok esetben egyedileg beállíthatóak.

Az információk közül kiemelném a “vSnapshot” és a “vHealth”  füleket, melyek olyan témákban tájékoztatnak, amit egyébként nagyon nehéz másképp összeszedni (pl. egy ezer éves snapshot csak eszi a háttértárat, ha válójában nincs is rá szükség).

Az alkalmazást a készítő honlapjáról lehet letölteni.

Veeam Business View is an add-on that works with other Veeam products to provide business categorization for your VMware vSphere environment. Business View allows you to group, view and manage virtual machines (VMs) based on criteria such as business unit, department, location, purpose, SLA etc., instead of their VMware infrastructure location.

Magyarul: saját kategóriák felállításával és ezen kategóriák virtuális gépekhez rendelésével az alkalmazás grafikonok segítségével ábrázolja a virtuális környezetet, melyek frissítési gyakorisága kézzel megadható. A kategóriákat és a hozzárendelt értékeket a virtuális gépek konfigurációjában tárolja (mint Custom Attributum). A kategóriák (és azok értékei) segítségével logikai csoportokat hozhatunk létre, mely mind a technikai, mind pedig az üzleti szempontokat képesek kiszolgálni.

A következő kép jól mutatja a különbséget a nyers technikai és a logikai megközelítés között:

Az alkalmazás beállítása nagyon egyszerű, és bizonyos szabályok is létrehozhatók, melyek futtatásával a virtuális gépek kategóriájába kézi beavatkozás nélkül kerülnek értékek.

Az alkalmazásról további információk beszerezhetők a gyártó honlapjáról, illetve a programot ugyaninnen lehet letölteni ingyenes regisztráció után.

The GParted application is the GNOME partition editor for creating, reorganizing, and deleting disk partitions, enables you to change the partition organization on a disk device while preserving the contents of the partitions.

Figyelem! Bármiféle, partíciót érintő változtatás előtt ajánlatos az adott lemezről — korábban már tesztelt — mentést készíteni, mert az ilyen szoftverek működése során sajnos előfordulhatnak helyrehozhatatlan sérülések!!

Az alkalmazás nem célzottan virtuális környezethez készült, de kitűnően lehet használni ahhoz is. A saját diszkek kezelésének érdekében több fajta, indítható verzió készül belőle, számunkra az GParted Live az érdekes, mely egy Linux Live CD ISO.

Fő funkciók

• Partíciós tábla létrehozása
• Partíció jelölők kezelése (pl. boot, rejtett)
• Partíciós tevékenységek, mint
  • létrehozás vagy törlés
  • átméretezés vagy mozgatás
  • ellenőrzés
  • címkézés
  • másolás

Fájlrendszerek és műveletek

1 The copy is performed by gparted (previously dd was used).
3 Although it’s not possible to shrink an xfs file system directly, you can shrink it using GParted’s copy functionality.
4 Native available through libparted.
5 Copy performed using xfsdump and xfsrestore

Használat, példa

A tegnapi egyszerű példa helyett most egy komolyabb (de azért nem túl bonyolult) partíciós problémához nyúlok: adott egy virtuális Windows XP, melynek a C: kötete 15GB, amit történetesen kinőtt a gép és meg kellene növelni.

1. Meg kell növelni a kívánt méretre a lemezt a konzolból
2. El kell a virtuális gépet indítani a GParted ISO-ról
3. A partíciót meg kell növelni
4. Kész, a virtuális gépet elindítva ellenőrizzük az eredményt

1. Lemez méretének megnövelése

Ez a legegyszerűbb lépés, a vSphere Centerben a virtuális gép tulajdonságai között a megfelelő lemez méretét megnöveljük.

2. Virtuális gép indítása GParted-del

Az előző lépéssel egy időben a CD-ROM meghajtóba “be lehet rakni” a már letöltött ISO “imidzset”, nem elfelejtve a “Connect at power on” opciót bepipálni. Indítható a gép…

3. Partíció  megnövelése

A partíciót a “Átméretezés” gombbal meg kell növelni a kívánt méretre (akár úgy is, hogy kitöltjük a teljes rendelkezésre álló területet, ahogy most én csináltam), majd az “Apply” gombot megnyomva el is indul a kiterjesztése. Ha kész, indítsuk újra a virtuális gépet, induljunk a merevlemezről (valószínűleg CHKDISK is lefut magától és újraindítást is kérni fog az XP).

4. Ellenőrzés

Az alkalmazás, illetve az ISO image letölthető a projekt honlapjáról.

Plusz alkalmazás tipp, ami minden rendszergazdánál ott kell legyen: SystemRescueCD. “SystemRescueCd is a Linux system rescue disk available as a bootable CD-ROM or USB stick for administrating or repairing your system and data after a crash. It aims to provide an easy way to carry out admin tasks on your computer, such as creating and editing the partitions of the hard disk. It comes with a lot of linux software such as system tools (parted, partimage, fstools, …) and basic tools (editors, midnight commander, network tools). It requires no installation. It can be used on linux servers, linux desktops or windows boxes. The kernel supports the important file systems (ext2/ext3/ext4, reiserfs, reiser4, btrfs, xfs, jfs, vfat, ntfs, iso9660), as well as network filesystems (samba and nfs).”

Ezen bejegyzésemben a Paragon Software ingyenesen használható szoftverét, a “Paragon Partition Manager 10 for Virtual Machines”-t mutatom be, melyet kifejezetten virtuális környezethez készítettek.

Figyelem! Bármiféle, partíciót érintő változtatás előtt ajánlatos az adott lemezről — korábban már tesztelt — mentést készíteni, mert az ilyen szoftverek működése során sajnos előfordulhatnak helyrehozhatatlan sérülések!!

Introduction
Partition Manager 10 for Virtual Machines is a special version of our Linux/DOS bootable environment (delivered as an ISO image) that contains fully functional Partition Manager 10 Professional. It’s optimized to work with virtual machines of any virtualization software vendor – backup/restore virtualized systems, re-partition and clone virtual disks, fix boot problems, optimize performance of NTFS and FAT file systems, etc. If you do care about effective data organization and speed of your virtual machines – this very tool is exactly what you need.

Támogatott fájlrendszerek:

• NTFS (v1.2, v3.0, v3.1)
• FAT16
• FAT32
• Linux Ext2FS
• Linux Ext3FS
• Linux Ext4FS
• Linux Swap
• Apple HFS+
• Other file systems (in the sector-by-sector mode)

Maga a szoftver egyetlen ISO fájlból áll, amiről a módosítani kívánt virtuális gépet indítani kell. Indulás után az alábbi kép fogad:

Az első menüt választva indul az alkalmazás és a szemünk elé tárulnak a szoftver funkciói:

Példaként az alábbi egyszerű folyamatot csináltam végig, miután a vSphere Centerben megnöveltem az érintett lemez méretét:

• Második partíció méretének csökkentése
• A felszabadult helyen új partíció létrehozása
• Az új partíción linux-os ext4 fájlrendszer létrehozása

Mindhárom művelet hiba nélkül futott le:

Természetesen a rendszer partícióval is megtehettem volna ugyanezt…

A szoftver letölthető — regisztráció után — innen.

Kedvcsinálónak íme a válasz a “Mire (nem) való ez dokumentum?” kérdésre…

vSphere Hardening Guide Introduction
Scope
This set of documents provides guidance on how to securely deploy vSphere 4.0 in a production environment. The focus is on initial configuration of the virtualization infrastructure layer, which covers the following:

• The virtualization hosts (both ESX and ESXi)
• Configuration of the virtual machine container (NOT hardening of the guest OS or any applications running within)
• Configuration of the virtual networking infrastructure, including the management and storage networks as well as the virtual switch (but NOT security of the virtual machine’s network)
• vCenter Server, its database, and client components
• VMware Update Manager (included because the regular update and patching of the ESX/ESXi hosts and the virtual machine containers is essential to maintaining the security of the environment)

The following are specifically out of scope and are NOT covered:

• Security of the software running inside the virtual machine, such as operating system and applications, nor of the traffic traveling through the virtual machine networks
• Security of any other add-on products, such as SRM
• Detailed operational procedures related to maintaining security, such as event monitoring, auditing and privilege management. Guidance is provided on general areas in which to perform these important tasks, but details on exactly how to perform them are out of scope.

… és a dokumentum tartalomjegyzéke:

Bár kiadásra került, a dokumentum távolról sem végleges, a készítők várják az építő kritikákat mind a forma, mind pedig a tartalom tekintetében a hozzászólások közé!

Az egész előadásomat nem írnám le, inkább a motáviciójáról írnék néhány gondolatot, a lényegi tartalom elérhető a letölthető fóliában és a hivatkozott oldalakon.

A virtualizáció egyik mozgató rugója a konszolidáció, azaz minél jobban osszuk meg fizikai erőforrásainkat a virtuális gépek között. Azaz erőforrás hatékonyságról beszélünk, aminek az is része, hogy optimalizáljuk azt, milyen erőforrásokat használunk. Minél kevesebb erőforrást igényel egy virtuális gép, annál többet tudunk elhelyezni egy kiszolgálón. Az erőforrások csökkentését virtualizációs környezetre fókuszálva két módon érhetjük el: 1) felesleges szolgáltatások kikapcsolásával (esetleg mérséklésével), ezek fizikai környezetben tipikusan nem voltak számottevők, mert általában üres járatban futott minden, 2) a használt szolgáltatások erőforrás igényének csökkentésével, például a paravirtualizált eszköz meghajtók, de a “thin provisioning” adta lehetőségeket is ide sorolhatók.

A testreszabásnak elszigetelési motivációi is lehetnek: egyes virtuális gépek erőforrás éhsége ne korlátozza másik virtuális gépek rendelkezésre álló erőforrását (például egy rendszermag fordítás ne lassítsa le a bevételt termelő webáruházat).

Azért is szükség lehet a virtuális gépek testreszabására, mert a megváltozott környezet révén a működés is megváltozik. Kiváló példa erre az időtartás kérdése, de fizikai környezettől függően a lemezkezeléssel kapcsolatban is számos változás jelentkezhet a központi tároló rendszerek alkalmazása miatt.

Hol lehet testreszabni? Egyrészt nyilvánvalóan a virtuális gép beállításaiban. Az egyszerű pipák és csúszkák akár bonyolult működési hatást is eredményezhetnek, azaz mindenképpen érdemes utánanézni. Erre forrást biztosít egyrészt a súgó, másrészt az előadásban igyekeztem különféle irodalmakat kigyűjteni, melyek az adott funkció valamely aspektusát vizsgálják.

A virtuális gépet természetesen az operációs rendszer és alkalmazás szintjén is lehet optimalizálni figyelembe véve a megváltozott környezetet.

Az előadást végig lapozva kitűnik, hogy rengeteg beállítási lehetőség van. Nem mindig érdemes mindet alkalmazni, mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a konkrét környezetben minek milyen hatása van. A létrehozott virtuális gép sablonok mindenképpen jó alanyai a testreszabásnak, hiszen a sokszorozás miatt 1-1 módosítás többszörösen jelentkezhet az infrastruktúrában (főleg VDI környezetben). Már létező virtuális gépek esetén (például P2V) természetesen jobban mérlegelendő a befektetett munka és elérhető haszon, azonban a lehetőségeket célszerű nagyjából fejben tartani, hogy rendellenesség esetén tudjunk a javítási lehetőségekről.

A lista természetesen nem teljes, ha valakinek további kisebb/nagyobb jelentőségű bejáratot és bevált testreszabási szokása van, a megjegyzések között mindannyian szívesen fogadjuk.

A saját tapasztalatom az, hogy — legalábbis Windows-ok esetében — bizony készpénznek kell venni a VMware állítását (ld. a lenti táblázat), mert hiába állítottam egy W2k3STD Exchange szerverről, hogy ő voltaképpen egy Enterprise Edition, plusz memóriát a géphez adva az nem reagált rá, csak újraindítás után lett használható az utólag (menet közben) hozzáadott memória. CPU-val még nem próbáltam, akinek van tapasztalata, kérem ossza meg velem, velünk!

Íme táblázat a Hot-Add/Hot-Plug jelenlegi helyzetéről:

Sajnos (?) jelen pillanatban se a memória, se a CPU üzem közbeni eltávolítása nem működik egyetlen vendég operációs rendszer esetében sem.

LangDetecten>hu YahooCerror

beállítani

A hiba esetén a képernyőn elsőre talán ijesztő üzenet fogadja a gazdit:

fsck.ext3: Unable to resolve ‘UUID=46f5a369-e9e7-4bad-bc9a-4d45078c70c3′

Tömören annyi a probléma, hogy a szerver a kötetek automatikus csatolásakor nem találja az /etc/fstab-ban a hibaüzenetben megjelölt UUID-val rendelkező kötetet. Valószínűleg a telepítés során a kérdéses kötet azonosítója megváltozott, ezt a mai nap során leellenőrzöm.

Az a gyanúm, hogy a hiba csak azoknál a telepítéseknél fordul elő, amelyek nem nulláról történtek, hanem a meglévő ESX (pl. 3.5) lett frissítve, mint például nálam is. Ha “szűz” telepítéseken is megjelenik a probléma, kérem értesítsetek!

A gyanúmat az alábbi fstab tartalom táplálja, amit én a szervereimen találtam, és amely sorok közül az első sornál állt meg az indulási folyamat:

# BEGIN migrated entries
#   Note: Any entries in this section will be removed
#   when cleaning out the ESX v3 installation.
UUID=46f5a369-e9e7-4bad-bc9a-4d45078c70c3 /esx3-installation/ ext3 defaults,ro 1 1
UUID=e335a2ca-7dd0-4af9-951d-89646c70c167 /esx3-installation/boot ext3 defaults 1 2
UUID=fa99e301-71ae-4b42-a240-5b188c7566eb /esx3-installation/var/log ext3 defaults,ro 1 2
# END migrated entries

Javítás

A root jelszó begépelésével be kell lépni a konzolra, majd mivel a gyökér kötet csak olvasható módban lett felcsatolva, újra kell azt csatolni az írhatóvá tételéhez és szerkeszteni kell az fstab-ot kikommentezve belőle a korábbi telepítésre utaló csatolási pontokat, amik a normál működéshez amúgy sem kellenek.

$ mount -o remount,rw /
$ nano /etc/fstab  (vagy a mazochistább arcoknak: vi /etc/fstab :] )
$ exit

A szerver ekkor újraindul és remélhetőleg immár semmitől sem zavartatva teszi a dolgát, természetesen a feltelepített javításokkal.

A minőségért, recsegésért bocsánat. Ennyi fért a büdzsébe

A slide-okat már nem volt türelmem berakni a videóba, de a letöltés szekcióban megtaláljátok ezeket.

http://www.vmug.hu/videok/

Tervezett cikksorozatommal a korábbi és tervezett előadásaim anyagait próbálom kiegészíteni és közérthetőbbé tenni. Bízom benne, hogy minimális programozói tapasztalattal is, szinte csodákra lesz képes az, aki végig követi velem ezt a Magyarországon még szinte ismeretlen ösvényt…

Miért mondom ezt? A közönséget megkérdezve, a jelenlevők max. 75-80%-a mondta azt, hogy rendszeresen scipttel… Egy “véres szakmai” rendezvényen… Következő kérdésem az volt, hogy hányan scriptelnek PS-ben? Az előbb “fáradtan” felemelt kezek ~10%-a maradt továbbra is a levegőben… Amin igazán meglepődtem, hogy utolsó kérdésemre: azaz hányan próbálták a PS-t VMware-s lekérdezésekre használni… 1 kéz maradt fennt…

Azt hiszem már érhető, hogy miért szeretném népszerűsíteni, ezt a kíváló és programozói eszköz csomagot, mely nem utolsó szempontból: INGYENES!

Feltételezem a T. érdeklődőről, legyen inkább: Rólad….

ismered a programozás alapjait: változók és típusaik, ciklusok, feltételek, függvények, eljárások, objektumok. A programozásnál a szintaktika -szerintem- annyira nem lényeges, főleg ha láttál már C#-ot vagy akár Delphi-t. Ha van rutinod, akár VBS-ben akkor méginkább könnyebb lesz, ezt ígérhetem. Ha ezen alapfogalmakat még nem ismered, akkor javaslom állj meg és nézz utánna, ebben nem állt szándékomban segíteni…

A következőkre számíthatsz, ha “pontozással” vissza jelzel, hogy igényelnéd ezt az “oktató” sorozatot, mely a következőkből fog állni:

• Milyen programot, honnan “szedjünk” le és milyen sorrendben telepítsünk.
• Alapok, kapcsolat felvétel pl. vCenter
• VI objektumok lekérdezése (VM, ESX host, Resource Pool, Cluster, stb…)
• Chart-ok, diagrammok készítése
• Riport generálás ltérő formátumokban: CSV, WORD, EXCEL, HTML, EMAIL

VDR emailer

VDR EMailer

A PROGRAM MÉG BETA FÁZISBAN VAN!

„Project Onyx egy új eszköz mellyel a vSphere kliensen történő egér  kattintásokkal futtatható PowerShell kódot generál. Ezzel az eszközzel könnyű megérteni mi is történik a „színfalak mögött” és segít a fejlesztésekben, az automatizált script-elt megoldásokhoz.”

“Önképző körös” PowerShell programozási gyorstalpaló nemcsak haladóknak, akik VMware környezetüket lekérdezni kívánják.

A program letölthető innen…

Használatba vétele igen egyszerű:

1. Kicsomagolás
2. Onyx indítása és a VI szerverhez kapcsolódás
3. vSphere klienssel kapcsolódunk az Onyx-hoz:  http://[IP] : [Port]

Ez az IP pl. a saját gépünké, ahol az Onyx-ot futtatjuk, a http előtag kötelező!

Javaslom administrator user használatát, mert több mindent láthatunk…

Számomra némi csalódás volt, mert a “lényeg” azaz a VI fastruktúra lekérdezés “lemaradt”, amit a követező üzenettel jelzett:

Warning: method ‘TransitionalEVCManager’ is not available in the public API.

Azért érdemes kipróbálni…

Fogalmak (saját értelmezésem)

Mi a template? A template egy olyan, korábban létrehozott virtuális gép (nevezik ezt “golden image”-nek is), amelynek a lemásolásával nagyon rövid idő alatt hozhatunk létre egy új virtuális gépet. Az új virtuális gép jellemzőiben természetesen tökéletes mása lesz a template-nek, melyet a létrehozás után testre kell szabni.

Mit tartalmaz a template? A template tartalmazza a (virtuális) hardver környezetet,  a telepített operációs rendszert, a feltétlenül szükséges alkalmazásokat és beállításokat.

A template testreszabásában kétféle módon járhatunk el, van egy könnyebb út (a Microsoft sysprep felhasználásával) és egy nehezebb (kézi testreszabás), mindkettőről beszélni fogok, de természetesen mindenkinek a könnyebb út használatát javaslom.

Microsoft SysPrep (System Preparation tool)

Amennyiben nem a könnyebbik utat választjuk, ezt a lépést ki lehet hagyni.

• Első lépésként le kell tölteni a Microsoft oldaláról a sysprep csomagot minden olyan Windows verzióhoz, amelyből template-t szeretnénk készíteni:
  • XP: 32 bit, 64 bit,
  • Server 2003:  32 bit, 64 bit.
• A letöltött csomagot ki kell bontani, pl.: “WindowsServer2003-KB926028-v2-x86-ENU.exe /X“
• A kibontott fájlok között meg kell keresni a deploy.cab fájl, aminek a tartalmát kicsomagolva a Windows verziójától függően el kell helyezni a vSphere Center megfelelő könyvtárában, melynek a gyökere a “C:\Documents and Settings\All Users\Application Data\VMware\VMware VirtualCenter\sysprep“, a vCenter telepítése által már itt létrehozott könyvtárak nevei jó támpontul szolgálnak a megfelelő kiválasztásában.

Ezekkel a lépésekkel előkészítettük a “templételés” könnyebbik útját.

Template létrehozása

Ebben a lépésben a template létrehozása gyakorlatilag semmiben sem különbözik egy “hagyományos” virtuális gép létrehozásától, hisz ugyanazokat a lépéseket kell végrehajtani, csak arról nem szabad elfelejtkezni, hogy ez a gép semmi olyan specialitást nem szabad, hogy tartalmazzon, amire később a templét-ből létrehozott gépek nem mindegyikében lesz szükség.

• Létre kell hozni egy virtuális gépet a kívánt, még éppen elégséges (hisz maga a gép sosem fog futni a telepítés után, a belőle létrehozott gépeken pedig tudunk módosítani) hardver összetevőkkel. Javaslom, hogy
  • multi processzoros kernel települése érdekében (természetesen csak ha tervezünk a későbbiekben ilyen virtuális gépet létrehozni) legalább 2 processzort használjunk,
  • minden meglepetésre felkészülve a háttértár mérete legyen kellően nagy, a típusát érdemes “Thin Provision”-re állítani, így foglalja a lehető legkevesebb helyet,
  • használjuk a lehető legfejlettebb hálózati kártyát, amivel elkerülhetjük a VMware Tools telepítése utáni hálózati problémákat (amik a MAC cím és a driver változása miatt adódhatnak),
  • olyan hálózatba rakjuk a gépet, amelyről az valamilyen módon kilát az internetre a frissítések beszerzéséhez,
  • 32 bites XP esetében LSI SCSI kártyát használjunk, a drivert le kell tölteni az LSI honlapjáról és a telepítőt majd F6-tal indítva hozzá kell adni a telepítéshez,
  • a gép neve valamiképpen tartalmazzon utalást arra nézve, hogy ez template és milyen operációs rendszert tartalmaz (pl.: template_MSW2K3-STD-32bit),
  • Tipp: a template megosztott háttértár helyett helyire is telepíthető, ekkor viszont csak az adott fizikai gépről lehet a későbbi létrehozásokat megcsinálni.
• Operációs rendszer telepítése a megszokott módon.
• VMware Tools telepítése. Érdemes az egyedi telepítést választani és a “Wyse Multimedia Support” kivételével minden komponenst telepíteni. Később jól jöhet!
• A hálózati kártya IP-címét vagy DHCP-re kell állítani vagy olyan fix címre, melyről tudjuk, hogy később sem szabad használnunk.
• Az operációs rendszer szervizcsomagjainak és egyéb frissítéseknek a telepítése.
• A fölösleges szolgáltatások el kell távolítani vagy le kell tiltani (többek között a “Windows Time” szolgáltatást és be kell állítani a VMware Tools-ban, hogy szinkronizálja a virtuális gép óráját a fizikai géppel, ajánlott olvasmány a témához).
• Szükséges alkalmazások telepítése és bekonfigurálása (RDP, VNC, PDF olvasó, vírusirtó, tömörítő, felügyeleti ügynökök, SNMP, Java, .NET, stb).
• Letöltött alkalmazások telepítő fájljainak és az operációs rendszer által elmentett “uninstall” fájlok és könyvtárak törlése.
• CD-ROM meghajtó betűjelének megváltoztatása (pl. Z:).
• Töredezettség mentesítés.
• Gép kikapcsolása.
• A virtuális gép template-té konvertálása (“Convert to template”).

Ha minden lépés sikeres volt, ekkor már bevetésre kész a template.

Virtuális gép létrehozása template-ből, avagy “Deploy Virtual Machine from Template”

Amennyiben a nehezebb, azaz manuális utat választottad, a 3. lépésben a “Do not customize” pontod válaszd, majd befejezve a létrehozást kész a virtuális gép, annak testreszabását kézzel kell elvégezni.

A “Deploy Virtual Machine from this Template” parancs segítségével indítsuk el az új virtuális gép létrehozását:

• A “Name”, az “Inventory Location”, a “Host / Cluster” és a “DataStore” egyedi igények szerinti megadása.
• A “Disk Format” lépésben a “Thick Format” pontot válasszuk, így a teljes háttértár létrejön.
• Ha a “Microsoft Sysprep” bekezdésben leírtakat jól csináltuk, a “Guest Customization” lépésben kiválasztható a “Customize using the Customization Wizard” pont, válasszuk is ki, a “Next” gomb megnyomására egy új ablak nyílik, amiben testre szabhatjuk az új virtuális gépet.
• A lépésekben megjelenő mezők kitöltése egyértelmű, nem térnék rájuk külön ki, kivéve a következő kettőt
  • “Network” lépés. Érdemes a “Typical” beállítást választani és megfelelően konfigurálni a virtuális gépet.
  • “Save Specification” lépés. Amennyiben elmentjük a testreszabás beállításait, úgy a következő alkalommal a “Guest Customization” lépésben (3. pont) használhatjuk azt a “Customize using an existing customization specification” pontot választva, ezzel kerülve el az állandó adatok rögzítését (pl. kulcs).
• A folyamat lezárásával (“Finish”) létrejön a virtuális gép, mely indítása után lefut a testreszabás a megadott paramétereknek megfelelően.

Ettől a ponttól kezdve nincs más hátra, mint birtokba venni a gépet és a funkciójának megfelelően beállítani.

Javaslat

Érdemes az elkészített template-eket hónapról hónapra elővenni és egy kicsit “leporolni” őket, azaz visszakonvertálni “hagyományos” virtuális géppé (“Convert to virtual machine”) és elindítva telepíteni az időközben kiadott frissítésekkel és szerviz csomagokkal, valamint aktualizálni a telepített alkalmazásokat (pl. vírusirtó). Ha kész, egyszerűen újra template-té kell tenni a gépet (“Convert to template”) és újra használhatjuk, mint “golden image”-t. Ezzel sok időt spórolhatunk meg a későbbiekben.

Lehetséges hibák és azok megoldása

• Ha a “Guest Customization” lépésnél mindhárom pont szürke, azaz kiválaszthatatlan, és alattuk a “Windows customization resources were not found on the server” hibaüzenet látszik az azt jelenti, hogy a Virtual Center nem találja a szükséges fájlokat a megadott — a template operációs rendszerétől függő — könyvtárban, érdemes átnézni a szervert a “Microsoft SysPrep” bekezdésben leírtak alapján.

u.i.: van jó magyar szó a template-re? pl. sablon vagy minta? És a deploy-ra?

A csomagok leírását itt lehet megtalálni.